A magyar nép zivataros századai és Baross Gábor emlékezete

A Váralja Szövetség és a Budapesti Székely Kör
közös estje

A Váralja Szövetség és a Budapesti Székely Kör tagjai nagy érdeklődés mellett közösen emlékeztek meg a méltatlanul elfeledett Baross Gábor egykori közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterről, a magyar vasút megteremtőjéről 2013. január 23-án Budapesten, az Aranytíz Kultúrházban. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett esten Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Gáspár János, a Magyar Közlekedésért és Közművelődésért Alapítvány elnöke idézte fel Baross Gábor, kora polihisztorának életútját, akire mint mondta: igazi példaképként tekinthetünk ma is.

Életművét már kortársai Széchenyi alkotásaihoz hasonlították, noha 44 évesen elhunyt. Európai szintre emelte a vasúti közlekedést, a kultúra, ipar és kereskedelem tekintetében kiemelkedő eredményeket ért el. Ő alakította meg a Magyar Királyi Hajózási Társaságot, közlekedéspolitikusként célja volt a víziközlekedés fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése, és az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Vaskapu megnyitását már nem érhette meg, de az ő érdeme a beruházás elindítása és a vaskapu szabályozása. 1886-ban megalapította a Postatakarék Pénztár intézményét, melynek révén 1892-re már 3216 település postáján működött banki szolgáltatás. Nevéhez fűződik a magyar gumiipar megteremtése is.

Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: – Baross Gáborról azért kell megemlékeznünk a magyar kultúra napján, mert tevékenysége, a vasút kultúrateremtő ereje nélkül nem lehetne ilyen gazdag nemzeti örökségünk. Rámutatott: – Kultúra mindaz, amit az ember értékteremtéssel hoz létre. Külön kell választani tehát az ál-kultúrát a valódi kultúrától, az értékeket a rombolástól.

A Váralja Szövetség elnöke felidézte az elmúlt egy év történéseit közösségük szempontjából. Miközben 2012 januárjában együtt mondták ki, hogy „nem leszünk gyarmat”, februárban a szervezetükbe beépült emberek a Váralja Szövetség elpusztítására tettek kísérletet. Tavasszal a szervezet újra talpraállt, majd az év legnagyobb részében a magyar föld védelmével foglalkoztak.

Hetzmann Róbert beszédét egy pozitív hírrel zárta: – A Váralja Szövetség hathatós támogatása mellett Baross Gábor szobra, amelyet Budapest székesfőváros közönsége 1898-ban állítatott, majd a kommunista diktatúrában száműztek a Mező Imre úti temetőbe, ismét visszakerülhet a Keleti pályaudvar elé, oda ahol méltóképp állt sokáig Szécsi Antal alkotása. A megemlékezésen részt vett Baross Gábor leszármazottja, Baross Pál.

Mint ismeretes, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, nemzeti imádságunk kéziratát. 1989 óta e kiemelkedő esemény a Magyar Kultúra Napja, s a Váralja Szövetség immár évek óta megemlékezik e napról. Az ünnepi esten Sinkovits-Vitay András megrázó erővel szavalta, imádkozta el Himnuszunkat, az est végén pedig saját versét és a Szózatot, míg Meister Éva erdélyi származású színművész önálló estjével örvendeztette meg hallgatóságát. Műsorában részletek hangzottak el többek között Ady Endre, Petőfi Sándor, Kányádi Sándor, Petrás János, Wass Albert, Albert Camus, Farkas Árpád, Teleki Pál és Székely János műveiből, kuruc, katona- és népdalokkal fűszerezve.

A nagysikerű est után a két szervezet között felmerült a későbbi együttműködés, további közös programok szervezésének lehetősége is.

Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel
Közzététel: 2013. február 11.