Negyedszázados a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület

Frigyesy Ágnes tudósítása és felvételei ©

Szombaton konferenciát szervezett a 25 esztendős Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület Budapesten, a Párbeszéd Házában. A moldvai magyarok nagy apostola, Domokos Pál Péter utóda, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes halála után 2013-ban új elnököt választott a tagság. A választmány javaslata alapján azóta Barna Gábor néprajzkutató az elnök, Lengyel Gyula a titkár.

Lakatos Demeter, családi nevén Demeter László (Szabófalva, 1911. november 9. – Szabófalva, 1974. augusztus 21.) az első híres moldvai csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Nagy időbeli szünetekkel összesen 45 verse jelent meg erdélyi magyar és magyarországi lapokban, folyóiratokban. Saját számításai szerint sok ezer verset írt magyar és román nyelven. Románul csak alkalmi rigmusai jelentek meg helyi lapokban, s ezek nem haladták meg a falusi rímfaragók szintjét, magyarul viszont századok mélyéből felkongó nyelvjárással írt, s ez a sajátosság élteti magyar költészetét. Verses önéletrajzát így kezdi: „Móduvának szép tájaind születem, / Ös apáimnak a nyelvit üresztem.” A természet fiának vallotta magát, költői képeit – noha egész életében gyári, sőt nagyipari munkás volt – a falusi világból vette, a mezei munka, a pásztorkodás szépségeit énekelve. Különös kontrasztja poézisének, hogy az Ómagyar Mária-siralom hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért.

A Csángó sorskérdések konferenciának Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke volt a fővédnöke, a meghívott előadók között Halász Péter, Kóka Rozália, Borbáth Erzsébet, Duma István András, Nyisztor Ilona, Jakab Róbert Zsolt, Harangozó Imre, Kelemen András, Trunki Péter, Bencze Lóránt, Nyisztor Tinka, Fodor Katalin, Iancu Laura szerepelt. Lakatos Demeter verseiből Kiss Tâmpu Tatjána, Mokány Róza, Pusztinai Annamária, Tamás Júlia Roxána adott elő, közreműködött a Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttes.

Közzététel: 2015. szeptember 22.