Erdélyt szívemben magammal viszem
(Jókai Mór)
A Budapesti Székely Kör idei első 3 napos partiumi honismereti kirándulása
2023. június 22-24. között, 15 fő részvételével
Frigyesy Ágnes és Brenner Dominik felvételeivel
Csodás napunk volt. A hajnali 6 órai indulást követően a nagykárolyi Kálvin Központban fogadott bennünket Nt. Tolnay István református esperes, lelkész és kedves felesége Adrien asszony. A tiszteletes úr elmesélte, hogyan épült fel a Kálvin Központ a hívek, svájci magyarok és a magyar kormány hathatós támogatásával... Tiszteletes asszony a gyülekezet életéről adott tájékoztatást, majd közös szendvics-ebéd zárta a találkozó délelőtti részét... Látogatásunk alkalmával a nagykárolyi Kálvin Központ óvodájában épp ebédeltek a gyermekek...
Nagykárolyban 2019. őszén avatták fel a magyar állam támogatásával felépült Kálvin-központot, amely templomot, közösségi házat, és óvodát foglal magában. Tolnay István, a templomépítő lelkész, esperes a találkozásunk alkalmával felidézte: a kertvárosi gyülekezet református központjának 1998-ban tették le az alapkövét, és közel két évtizeden át, nagy erőfeszítések árán, lassan haladt, de 2016-ban fordulatot vett az építkezés. Ekkortól a magyar állam segítséget nyújtott az építkezés befejezéséhez.
Délután István barátunk kíséretében megtekintettük a Károlyi Kastélyt. Nagykároly a szép Partium területén álló város a Károlyiak birtokközpontja volt, mely korán kulturális, és ipari székhellyé is vált. Több céh alakult, több vásárt is tartott, saját nyomdája, dohányfeldolgozó üzeme volt. Kórház, gyógyszertár, múzeum, színház, piarista gimnázium, leány ipariskola, és polgári iskolák működtek. A Károlyiak egykori lakóháza úri lakból végvárrá, majd kastéllyá formálódott. A nemrégiben felújított, angolparkkal körülvett épület ma kiállításoknak ad otthont.
Nagykárolyban született Károli Gáspár bibliafordító és Kaffka Margit író, itt ismerte meg Petőfi Sándor Szendrey Júliát, későbbi feleségét, itt tanult Ady Endre, de a nagykárolyiaknak mégsem csak a múltból kell élniük, hanem a jövő felé kell fordulniuk…
A nagykárolyi, nemrég felavatott Kölcsey szobor megtekintése után háromnapos honismereti kirándulásunkat Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőhelyén folytattuk. A Kölcsey kulturális és egyházi központ lelki táplálékot, szállást, reggelit és meleg vacsorát nyújtott mindannyiunknak. Magyar állami támogatásból épült meg a Kölcsey Ferenc nevét viselő kulturális és egyházi központ a Szatmár megyei Sződemeteren – a Himnusz szerzőjének szülőfalujában – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a tasnádi református egyházközség kezdeményezésére.
A református templom kertjében megépülő létesítmény alapkövét 2016-ban, a magyar kultúra napján ünnepélyes keretek közt tették le Csűry István püspök és Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese jelenlétében, a résztvevők ugyanakkor egy időkapszulát is „elrejtettek” az alapkő alatt.
Azóta a háromszintes épület elkészült, melynek alagsorában étkező és konyha kapott helyet. A földszinten múzeumot alakítottak ki állandó Kölcsey-kiállítással, és ott kapott helyet a lelkészi hivatal is. A tetőtéren vendégszobák készültek, ahol csoportunk tagjai megpihentek. Pakulár Istvántól megtudtuk, 2009 óta foglalkozik a Kölcsey Ferenc-emlékhely gondozásával, és azt tapasztalta, hogy folyamatosan nő a Sződemeterre látogatók száma.
Köszönjük Pakulár Julianna és Pakulár István református lelkész házaspárnak, az intézmény vezetőinek szíves fogadtatását.
Másnap Koltóra, a Teleki kastélyba látogattunk, ahol mézes heteit töltötte Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A kastélyt EU-s pénzből újították fel. Szász Imre, intézményvezetőnek köszönjük, hogy végigvezetett bennünket a kastélyban és tárlatvezetése révén betekintést nyerhettünk a múlt történéseibe.
Koltó első írásos említése a premontrei szerzetesrend leleszi konventje által 1405-ben hitelesített határjárási okiratban szerepel Kolcho néven. 1492-től már Koltóként említik, mint a máramarosi vajdák birtoka. A falut közel 150 éven át a Drágffyak uralták, majd az 1549-től önállósult Kővárvidékhez tartozott. Kővárvidéke 1615-től az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó kincstári uradalom, majd külön közigazgatási kerület, végül az 1876-os megyerendezést követően Szatmár és Szolnok-Doboka vármegye része lett.
Széki Teleki Mihály 1674-ben kapta meg Koltó és Katalin birtok jogát fejedelmi donációként, és a birtok 1936-ig a családé maradt. Teleki Mihály és Weér Judit 13 gyermeke indította el a nemzetség terebélyes családfáját, és a család három évszázadon keresztül jelentős szerepet játszott az erdélyi és magyar közéletben. A jeles személyiségek közül néhányat kiemelve: gr. Teleki Sámuel kancellár alapította 1797-ben a máig működő marosvásárhelyi Teleki Tékát, gr. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt 1830-1855 között, és a közeli Kővárhosszúfaluban született gr. Teleki Blanka nyitott magyar tanítási nyelvű leány nevelőintézetet 1846-ban Pesten.
A koltói birtokon a XVIII. században gr. Teleki János építtet kastélyt és hoz létre majorságot, melyet több nemzedéken keresztül csupán a vadászatok idején használt a sármási birtokon élő család. Az eredetileg barokk stílusú kastélyt 1821-ben restaurálják, majd 1845-től leghíresebb gazdája Teleki Sándor, a “koltói vad gróf” lett, kinek neve és regényes élete a történelem, irodalom és a zenetörténet berkeiben is közismert: Táncsics Mihály neveltje, Liszt Ferenc útitársa, Bem és Garibaldi legkedvesebb segédtisztje, Petőfi Sándor, Victor Hugo, és a két Dumas jóbarátja.
Koltót elsősorban Petőfi látogatásai tették a magyar irodalom nevezetes helyévé. A forradalmár költő itt töltötte mézesheteit Szendrey Júliával 1847. szeptember 9. és október 19. között. Hat hetet töltöttek édes kettes magányban, mely idő alatt a költő 24 verset írt. A kastélykertben lévő életerős somfa melletti kőasztalon született a Szeptember végén című szerelmi elégia, a magyar és világirodalom egyik ékes gyöngyszeme.
Teleki Sándor 18 évi emigrációból hazatérve építteti fel a szomszédos “vöröskastélyt”, mely ma a falu általános iskolájának szolgál otthonául. A XX. Század elején került kibővítésre az egykoron sok történelmi személyiséget vendégül látó kastély, hogy tágasabb teret nyújtson Teleki János - a vad gróf helyben gazdálkodó fia - és népes családja számára. Ebben az időben épült meg a kastély északnyugati oldalán egy tágas terasz, ahonnan a máramarosi bércekkel koszorúzott Lápos-völgy panorámájában gyönyörködhet a látogató, így a mi 15 fős csoportunk is.
Június 24-én – közös reggeli után – búcsút vettünk Sződemetertől és a Pakulár házaspártól, majd Nagybányára indultunk. Délben érkeztünk a Szentháromság Római Katolikus plébánia kerthelyiségébe, ahol Ft. Szmutku Róbert, róm. katolikus plébános, esperes atya (Robi atya) fogadott bennünket. A nagybányai Szépművészeti Múzeumban megtekintettük a híres egykori nagybányai festőtábor alkotóinak festményeit az intézmény vezetője: Róbert tárlatvezetése kíséretében... A nagybányai Szentháromság plébániatemplomban, Erdély egyik legrégebbi és legszebb barokk templomában szolgál esperes plébánosként vendéglátónk: Robi atya, akivel közösen megtekintettük a templomot, tettünk egy sétát a város központjában.
Nagybánya gyönyörű középkori épületei mellett, amelyek nagyrésze a régi központ környékén felújítva láthatók, ez a több mint 300 éves barokk templom a város egyik legértékesebb műemléke és Erdély legrégebbi barokk temploma. A megújuló régi városközpont tőszomszédságában, az egykori Cinteremben találhatók az egyházközség ékességei: a Szent István torony és a Szentháromság plébániatemplom. Jelenlétükkel múltunkra emlékeztetnek. A 45 méter magas Szent István torony, körbefutó kilátó folyosójával és sisakfedelével, a nagybányai városkép emblematikus műemléképülete, melyet Közép-Európa egyik legszebb rozettája ékesít.
A Szentháromság templom a korabeli építészeti ízlésnek megfelelően kéttornyú barokk épület. Az oltárképek a XIX. század közepe táján készültek, Mezey József (1823-1882) alkotásai, míg a szentély nagy falfestménye (70 négyzetméter), 1930 körül készült és a keresztút képeivel együtt Kiss Károly (1883-1953) alkotásai. A hegyi beszédet ábrázoló freskó a nagybányai szabadiskola színvilágára emlékeztet és szinte sugallja Jézus Krisztusnak a boldogságról szóló tanítását. A templom építése az 1687-ben Nagybányán megtelepedett jezsuitákhoz kapcsolódik.
A városnézést követően közös ebéddel zártuk a pompás, kulturális értékeket felfedező, kapcsolatépítő háromnapos honismereti kirándulásunkat... Köszönjük mindenkinek a szíves fogadtatást! Istennek legyen hála mindenért! Soli Deo Gloria!
Közzététel: 2023. július 4.
