2022. március 3-án idei első honismereti kirándulásunkon Martonvásárra utaztuk, ahol megtekintettük a híres Brunszvik kastélyt, a Beethoven múzeumot és a kastély-kertet.
A főváros határától nem egészen húsz kilométerre fekvő, ötezer lakosú kisvárost méltán nevezhetjük kultúrtörténeti kincsestárnak. Nem véletlen, hogy látogatók tízezrei keresik fel a kastély parkját, a múzeumokat és a több mint hat évtizede minden esztendőben megrendezett szabadtéri Beethoven koncerteket.
Ifjabb Brunszvik Antal rövid élete alatt épült fel a kastély barokk változata, ő kezdte meg a park kialakítását, és még azt is sikerült elérnie, hogy a nemrég felépített falu 1789-ben mezővárosi rangot kapjon II. Józseftől.
Brunszvik Antalt négy gyermeke közül Ferenc követte az uradalom irányításában. Az egyetlen fiú a birtokot mintagazdasággá alakította, később pedig a kultúra bőkezű támogatójaként komoly hírnevet szerzett. Brunszvik Ferenc volt Beethoven egyik legbensőbb barátja és mecénása, így többször is vendégül látta a híres zeneszerzőt Martonvásáron.Ferenc legidősebb nővére Teréz volt, aki korának egyik legműveltebb és legtájékozottabb asszonya volt. 1828-ban ő nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját.
Jozefin húgát bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, így sokan Jozefint tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének, melyben rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez szól mély szerelemmel.
Karolina nevű testvérük Erdélybe, Teleki Imréhez ment férjhez. Gyermekük, Teleki Blanka hozta létre 1846-ban nagynénje, Brunszvik Teréz támogatásával az első magyar szellemű leánynevelő intézetet, majd amiért a világosi fegyverletétel után sem engedte a szabadságharc lángját kialudni, évekre várbörtönbe zárta az osztrák önkény.
A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól. A területet Habsburg József főherceg, Alcsút tulajdonosa vásárolta meg fia részére, melyet nászajándéknak szánt.
2022. május 4. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország elnevezésű honismereti kirándulás-sorozatunk következő állomása: Nádasladányba, a híres Nádasdy család kastélyába vezetett, ahol idegenvezető kíséretében tekintettük meg a történelmi múltú kastélyt, majd tematikus séta következett a Kastélyparkban.
A Nádasdyak fénykora Az évszázadokon keresztül kiemelkedő politikai és közéleti szerepet vállaló Nádasdyak csillaga a XVI-XVII. században ragyogott legfényesebben. A család tekintélyét és vagyonát Nádasdy Tamás (1498-1562) alapozta meg, aki kiváló kapcsolatrendszerének és tehetségének köszönhetően emelkedett az országos főméltóságok sorába. Karrierje csúcsán, 1554-62-ig az ország első zászlósuraként a nádori méltóságot töltötte be. Szintén az ő nevéhez - illetve a Kanizsai Orsolyával kötött házasságához és a lány kezével járó hatalmas földbirtok megszerzéséhez - köthető a família gazdasági hatalmának megalapozása. A Nádasdy família hazánk egyik legjelentősebb főnemesi családja volt, 1541-ben nyerte el a Fogaras vára és Fogarasföld örökös grófja címet. Fia, Ferenc (1555-1604) is a legtekintélyesebb mágnások közé tartozott, legnagyobb sikereit a török ellen vívott harcokban aratta. A törökverő és Báthory Erzsébet házasságából született Pál (1597-1633) családja tekintélyének megfelelően gyorsan magas tisztségekhez jutott. Ezek közül a dunántúli kerületi főkapitányság volt a legjelentősebb. Pál fia, szintén Ferenc (1623-1671) a Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepéről és a szervezkedés leleplezését követő kivégzéséről a legismertebb, pedig 1671-ben már sokak által irigyelt fényes karriert tudhatott maga mögött: 1655-től országbíró volt, 1662-től tagja volt a Habsburg Monarchia legfőbb tanácsadó testületének, a Titkos Tanácsnak, 1667-től pedig a királyi helytartó tisztét is viselte…
A napjainkban élő Nádasdyak közös őse a tábornagy Ferenc bátyja, Lipót Flórián (1700 k. - 1758). A katonák, hivatalnokok és egyházi méltóságok által összegyűjtött, addig két ágon öröklődő vagyon dédunokája, a Fejér megyei Agárdpusztát és Sár-Ladányt megvásárló Lipót (1802-1873) kezében egyesült a XIX. század közepén. Komárom megye örökös és valóságos főispánja ezzel - és felesége örökségével - az ország jelentős vagyonnal bíró földbirtokosai közé emelkedett.
2022. július 12-én a koronázó, történelmi városunkba: Székesfehérvárra utaztunk 48 fővel, ahol megtekintettük a Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című egyedülálló kiállítást, mely során az Árpád-kor nagyjai ismét elfoglalták trónjukat Székesfehérvár szívében. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével olyan megismételhetetlen tárlat jöhetett létre, ahol 12 ország több mint 700 felbecsülhetetlen kincse tekinthető meg egy helyen. Az Országalma mögött található a Középkori Romkert, ahol a XX. század egyik leghíresebb magyar művésze: Aba Novák Vilmos alkotása és a Szent István Király szarkofágja látható a Mauzóleumban.
2022. szeptember 9-i honismereti kirándulásunk alkalmával Lakitelekre, a Hungarikum Ligetbe kirándultunk. Patyiné Gulyás Réka, a Népfősikola Alapítvány programszervező munkatársának egésznapos lelkes idegenvezetését köszönjük! A történelmi helyen kisfilmet tekintettünk meg a Hungarikum Ligetről, majd körséta következett. Betekintettünk az Emigrációs gyűjtemény és könyvtár munkájába, Kis Márta muzeológus kalauzolásával. Ezt követően a Bibliaház, a Szent István kápolna és a Szoborpark megtekintése következett. A Kölcsey házban emigrációs fotó-kiállítást és a Burg Castle-i Gimnázium emlékszobát néztük meg. Ebéd után a Tájoló, kilátó, majd a Hungarikum Kiállítóházban kiállítások + filmvetítés következett a planetáriumban.
2022. október 20-án Tatára kirándultunk, megtekintettük az Eszterházy Kastélyt, Révkomáromban pedig Jókai Mór szülőházát.
A 2018-2020-ban felújított, műemlékileg teljeskörűen helyreállított Esterházy-kastély összes terme várta a látogatókat. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínáltak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére vonatkozóan hívták egy pazar kulisszák közti időutazásra az érdeklődőket.
Ezt követően séta következett a természet lágy ölén: gyalogos sétát tettünk (1,5 km) a tatai Fényes Tanösvényen. Bejárása során testközelből, interaktív módon ismerkedtünk meg a karsztforrások világával, az itt élő növényekkel és állatokkal, valamint felmentünk a kilátóba, és átkelhettünk a tündérrózsákkal borított tavon.
Közzététel: 2023. július 26.