Teremtőnknek tiszta szívből megköszönünk Téged!
A 100 éves Ambrus András ny. színművészt,
legidősebb tagunkat köszöntöttük
András bácsi 100. születésnapját kiemelt eseményként kezeltük, ezért két programban is köszöntöttük alapító tagunkat.
November 13-án a Belgrád rakpart 21-ben 7 kiváló művész közreműködésével köszöntöttük fel Ambrus András bátyánkat, ny. színművészt.
A születésnapi ünnepség elején Frigyesy Ágnes, a BSZK elnöke köszöntötte a résztvevőket és röviden bemutatta a civil szervezet 37 éves működését, illetve felidézte András bácsi hosszú életútját. Ezt követően Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök születésnapi köszöntő gondolatait. Estünk további részében művészi produkciók következtek: Fellépett: Dévai Nagy Kamilla Liszt-díjas énekes; Takács Bence előadóművész, televíziós műsorvezető; Várady Mária, Szongott- és Nemzetiségekért díjas színművész; Meleg Vilmos előadóművész Nagyváradról, Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért-díjas, a nagyváradi és kisvárdai színház Életműdíjasa; Kegye János pánsípművész, a Magyar Kultúra Lovagja és Zoltáni Zsolt, az Osztováta Együttes vezető énekese, valamint Lukácsy Katalin, Magyar Arany Érdemkereszt és Miniszteri Művészeti Életpálya-díjas előadóművész.
Estünk végén közös éneklés következett, majd megkezdődött a három születésnapi torta felszeletelése. Államtitkár úr, a BSZK elnöke és a művészek egy korty pálinkával köszöntötték az ünnepeltet, ezt követően kezdetét vette a Szeretetvendégség!
Estünk előtt a BSZK néhány tagja találkozott Nagy János Államtitkár úrral, ahol röviden bemutatkoztak tagjaink, illetve megérkezett maga a 100. esztendős Ünnepelt is!
Isten áldja a 100 esztendős András bácsit!
A Krónika is írt rólunk
Az ünnepségen Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök születésnapi üdvözletét olvasta fel. A kormányfő azt írta: nem mindennap fordul elő vele, hogy egy százesztendős honfitársát köszöntheti születésnapja alkalmából. Ambrus András ízig-vérig székely magyar művészember, aki néhány éve még „táncugrásokkal” bizonyította az igazoltató rendőröknek, hogy ő bizony nem idős a vezetéshez – emelte ki a miniszterelnök. Mint írta, meggyőződése, hogy ilyen erőt, tartást csak azok tudnak felmutatni, akiket megedzett a történelem – és erre Ambrus András életútja a bizonyíték. Ambrus András a Trianon utáni Erdélyben született, majd kénytelen volt Magyarországra menekülni, hogy azután itt leljen hivatásra, családra és barátokra.
„Ambrus András Magyarországon felépítette a maga kis Gyergyóját, egy erdőre néző házat Budaörsön, hiszen egy székely ember megmarad annak, aminek az Isten teremtette” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor megköszönte Ambrus András felejthetetlen alakításait, gyönyörű szavalatait, amelyekkel gazdagabbá tette a magyar kultúrát.
A Krónika (MTI) híranyagát itt olvashatja tovább
Videó estünkről
Ambrus András életútja
Ambrus András 1925. november 29-én Gyergyóalfaluban született. Tizenkét évesen szavalt a falujában, amikor nagynénjétől ajándékba megkapta Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – hősköltemény négy tételben című művét. Későbbiekben András bácsi sokszor elszavalta ezt a művet.
23 évesen 1948-ban szökött át a határon, Budaörsön telepedett le, ám 1955 tavaszán feleségével hazamentek Marosvásárhelyre, ott építettek házat, s arra gondoltak, ott folytatják az életet, de a diktatúra, a színházi élet ellehetetlenülése miatt végülis 1955 szilveszterén ismét átjöttek a határon Magyarországra. Sok vívódás után Budaörs szélén, egy erdő közelében talált otthonra, a Hargitához hasonló fenyők közelében. Kertes házát, az utat előtte saját kezével baráti segítséggel építette 50 évvel ezelőtt. Hogy csak Magyarországig jött, végülis nem bánta meg: „Ha tovább megyek Nyugatra, akkor egy idegen világba kerülök, pedig még ebben a maradék, csonka Hazában is nehéz volt a honvágyat elviselni.”
62 éven át szép házasságban élt feleségével, Irma asszonnyal. A kertben közösen termőfákat ültettek, ma is szép a tavasz, nyár, ősz arrafelé. András bácsinak két fia, és egy unokája született.
Kulák-családból származik, szülei gazdálkodók voltak: Ambrus Lajos és Gergely Karolina. Tizenkettő gyermek közül hét testvérével maradtak életben. Középiskolai tanulmányait a második világháború szakította félbe. Budapesten végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1953-ban szerzett diplomát. 1952 és 53 között, valamint 1956 és 1961 között a Nemzeti Színház tagja volt.’56-os szereplése miatt évekig mellőzték.
Később filmszerepei országosan ismertté tették 1978 és 1985 között a MAFILM szerződtette. Főbb szerepei: A Pál utcai fiúk (Barabás); A dada (Bolygó Lajos); Egerek és emberek (Gazda) stb. Mintegy 25 tévéfilmben szerepelt, a Magyar Rádió rendszeres munkatársa volt, pl. a Szabó családban.
Könyveket írt: Gyergyó – regény (1959), Székely Trianon (2005), A mindenható markában (2008), és Kegyetlen pálya címmel.
Az idén 100 esztendős András bátyánk ma is kiveszi részét a helyi közéletből, a Budapesti Székely Kör alapító tagjaként sok estünkön megjelenik, a budaörsi rendezvényeken is részt vesz: történeteket mesél, szaval, egyik kedvence Petőfi Sándor - A székelyek című verse, melynek strófái a gyergyóalfalusi templomkert obeliszkjéről köszön a templomból kijövőkre.
Egy kedves anekdota terjed András bácsiról: a 90-es évei elején egy közúti ellenőrzés során a járőrök ellenőrizték és elcsodálkoztak, hogy lehet jogosítványa 92 évesen. Erre ő az autóból kipattant, bokázott egy csattintást jobbra, egyet balra, majd hozzátette, ha a rendőr urak óhajtják, hat órányi vers-szöveget el tud mondani fejből…
András bácsit a Jóisten éltesse még sokáig ilyen jó kedvben, közösségben. A Budapesti Székely Kör elnökeként szeretettel köszöntöm.
Frigyesy Ágnes,
a Budapesti Székely Kör elnöke
Közzététel: 2025. december 15.
