Részletes éves szakmai beszámoló – 2021 Felsorolásszerű éves szakmai beszámoló – 2021 Képes éves szakmai beszámoló – 2020 Elnöki nyilatkozat – 2019

A Budapesti Székely Kör 2021. évi részletes szakmai beszámolója képekkel együtt

A Covid19-világjárvány miatt év elején Kihelyezett Online Esteket tartottunk – videófelvételeket készítettünk, s így tartottuk a kapcsolatot tagjainkkal, barátainkkal és az érdeklődőkkel…

Az online estjeinkről készült videóink itt is megtekinthetőek:

Online estjeink

Hazajárók

Online estet szerveztünk Kenyeres Oszkár váci otthonában 2021. január 20-án, így találkozhattunk a DUNA Televízió Magyar Örökség- és Prima Primissima Közönségdíjas honismereti magazinműsor hátizsákos műsorszerkesztőivel, Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral. A Hazajárók idestova 10 éve indultak el a Kárpát-medencében, hogy felkeressék magyar honfitársainkat, bemutassák közös kulturális kincseinket, örökségünket. 23 600 km-t utaztak, 460 kilométert gyalogoltak 1 év alatt! A mintegy 300 izgalmas útjukról/filmjükről beszélgettünk velük.

Online estünkön jelen volt: Kenyeres Oszkár, Jakab Sándor, Takács Bence előadóművész, Kolozsvári Gyöngyvér, Rébayné Burka Éva BSZK tagok, Janits Béla videókészítő, valamint Frigyesy Ágnes, a BSZK elnöke, riporter.

Videónk itt megtekinthető: https://youtu.be/Rt87Llazfgk

A Petrás-művészcsalád

*  Február 26-án Petrás Mária és Petrás Alina (anya-lánya) csángó kerámikusok otthonában jártunk Pomázon, ahol egyórás videófelvételt készítettünk a két művész életútjáról. A videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes. Az ebéddel, beszélgetéssel összekötött találkozón részt vett: Kolozsvári Gyöngyvér és Rébayné Burka Éva tagok, valamint Döbrentei Kornél író, költő, Mária párja.

Petrás Mária Prima-Primissima- és Magyar Örökség-díjas énekes és kerámikus csángó földműves szülők gyermekeként 1957-ben Moldvában, Diószénben született. Nyolcan voltak testvérek. Hitvallása ma ispéldamutató:

„Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást.

Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”

Ritka szép órának lehetnek tanúi mindazok, akik meghallgatták Máriát és Alinát, hisz anya-lánya egyszerre mutatkozott be az esten. Mária szívesen formázza a gyermek kis Jézust Szűz Máriával, angyalokat, Árpád-házi szenteket, míg Alina alkotásai között találhatunk életfát, tulipán és nap-motívumokat.

Petrás Alina 1980-ban született Brassóban, 1990 őszén jött először Magyarországra. 2000-ben Pomázra költözött, azóta édesanyja Petrás Mária műhelyében tanul, dolgozik és alkot. Hitvallása:

„Kisgyermek-korom óta, olyan emberekkel voltam körülvéve, akik szeretettel és alázattal teremtették meg a szép élethez valókat, amelyhez különleges érzékük volt.   Dédnagyanyámtól tanultam meg fonni, nagymamámtól tanultam főzni és többször segítettem a szövésnél, nagynénéimtől pedig ellestem a kötést és a varrást. Úgy nőttem fel, hogy édesanyám szinte minden munkájában részt vettem, segítkeztem. Az ő útmutatása, tanítása mozdította elő a saját formanyelvem kialakítását. Édesanyám az én mesterem. Témáinkban, megközelítésünkben azonban különbözünk. Engem a kezdetektől a magyar motívumok, a jelképek világa foglalkoztat. Szeretem az életfa-, a tulipán-, nap motívumot, mint jelképet és érdekel a magyar mondavilág (Turul madár, Csodaszarvas, Emese álma). Hiszem azt, hogy őseink hagyatékát tovább kell vinni, mindennapjainkba beépíteni.”

Videónk itt megtekinthető: https://youtu.be/7DrKu-uF4GM

Batthyány-család

Március idusa alkalmából látogatást tettünk és videófelvételt készítettünk a történelmi, arisztokrata Batthyány-család otthonában március 12-én. Téma: hagyományőrzés, nemzettudat, magyarságtudat építése és ápolása, a keresztény hit megőrzése a családban. A Magyar Batthyány Alapítvány sorsa, küldetése. A beszélgetésben részt vett: Batthyány Ádám, Batthyányné Schmidt Margit, és a fiatalok: Batthyány Boldizsár és Katalin. Videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes.

A Batthyány-családról: Ősi, főnemesi gróf Batthyány család (arisztokrata) gróf Batthyány Lajos első felelős magyar kormány alkotmányos miniszterelnöke (1807 Pozsony - 1849. október 6. Budapest) vértanúhalált halt.

Az 1848. március 23-án alakult kormány tagja: gr. Batthyány Lajos, gr. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Mészáros Lázár és Szemere Bertalan.

Gr. Batthyány Lajos 1834. december 4-én, Pozsonyban a Szent Márton Dómban feleségül vette gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antónia Erzsébet Valburga kisasszonyt. 5 gyermekük született.

Videónk itt megtekinthető: https://youtu.be/KcfC2qkv06g

Részletes beszámolónk egyébkéntHíreink között is olvasható:

Beszámoló 2021-es online estjeinkről

* * * * * * * * *

Magyar–székely, magyar–magyar kapcsolatépítő, könyvbemutató körutak Partiumban, Székelyföldön és Horvátországban!

5 utazás

Első határtalan utazás: Partium, 2021. május 9-10.

A 2021-es év első kapcsolatépítő könyvbemutató körutunk két református gyülekezetbe vezetett május 9-10-én: a partiumi Nagyszántón istentisztelet után, míg Albisban áhítat után következett Frigyesy Ágnes elnök: Az Úr csodásan működik és az Íme az én szeretett fiam, Böjte Csaba kisebb testvéri küldetéséről szóló kötetek bemutatója. Nagyszántón Fábián Tibor lelkész, író, újságíró gyülekezetében Gellért Gyula ny. érmelléki esperes prédikált, míg Albisban Szatmári Elemér hirdette Isten igéjét.

A Zólyomy-család ősi fészke, Albis nevét az Irinyiek tették híressé. Már csak egy öreg fűzfa maradt az ősi Irinyi-ház helyén, ahol az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló Irinyi-fivérek felcseperedtek. Itt született a lángelme, Irinyi János kémikus, vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója. Az Árpád-kori eredetű templom kertjében áll bátyja, Irinyi József író szobra, aki egyike volt a márciusi ifjaknak, akik a 12 pontot megfogalmazták és közzétették.

Második határtalan utazás:

Székelyföldi könyvbemutató körút, 2021. május 19-24.

Kapcsolatépítő utazásunk május 19-én folytatódott, nagysikerű könyvbemutatót tartottunk Marosszentgyörgyön, Baricz Lajos atya plébániáján. Az estet Muresán-Kilyén Emma nagy szakértelemmel és szívvel vezette, a helyi dalárda és citerazenekar közreműködésével. Az esten részt vett Sófalvi Szabolcs polgármester.

Csütörtökön meglátogattuk és szerény adományt vittünk Böjte Csaba ferences testvér Dózsa Györgyi otthonába, közös ebéd a gyermekekkel és Bajkó Éva házvezetőnővel, valamint Emma nevelővel. Este 17 órakor újabb könyvbemutatót tartottunk Nyárádremetén, Köllő Gábor atya plébániáján, a helyi fiatalok közreműködésével. A résztvevőket Gábor atya köszöntötte. Majd közös pisztrángos vacsora következett a híres pisztráng halász tónál.

Május 21-én a Maros Néptáncegyüttes és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében találkozhattunk a profi táncosokkal, majd az érdeklődőkkel újabb könyvbemutató keretén belül. sok tánccal, beszélgetéssel, jókedvvel.  Az estet Barabási Attila Csaba vezette, Incze Tünde szervezte.

Május 23-án, vasárnap délelőtti szentmisén vettünk részt, majd a Boldog Özséb Római Katolikus Plébánia és a Szentkereszty Stephanie Egyesület szervezésében ezt követte 11 órakor az újabb könyvbemutató Kézdivásárhelyen, a plébánia külön termében, amit Bálint Olga, a Kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Komplexum vezetője, a Szentkereszty Stephanie Egyesület elnöke vezetett. A könyvbemutató után közösen megtekintettük a báró Szentkereszty Stephanie által létrehozott egykori Árvaleánynevelő Intézetet, (ma is szegénysorsú gyermekek otthona) a Szentkereszty kápolnát, az emlékszobát, az Egyesület székhelyét, teaházát és ajándékboltját. Aznap este Csíkszeredában és másnap Csíksomlyón a Böjte Csabáról szóló könyvet ajándékba adtuk a Makovecz templomból a csíksomlyói kegytemplomból kijövő híveknek, akik meglepődtek a pünkösdi ajándék láttán.

Harmadik határtalan utazásunk:

Horvátország – 2021. június 13-18.

Horvátországi magyar-magyar kapcsolatépítő utazásunkat 2021. június 13-án, vasárnap kezdtük. Délben Szenn Péter, református püspök felesége Szenn Vanda lelkész várt bennünket Harasztiban, ahol megtekintettük a Petőfi szobrot, a helyi református templomot. Gyülekezeti körben ebéd után részt vettünk a kora délutáni istentiszteleten a kórógyi református templomban, majd ezt követte a BKSZ elnökének könyvbemutatója. Másnap a 3000 éves Pula óvárosában Kiss Albert, erdélyi származású idegenvezetőnk közreműködésével megtekintettük a kétezer éves Colosseumot, tettünk egy sétát az óvárosban.  Pulai tartózkodásunk idején elzarándokoltunk és virágot helyeztünk el az I. világháborúban elhunyt magyar hadisírok, áldozatok emlékére. Erdélyi származású idegenvezetőnk megmutatta nekünk Horthy Miklós egykori villáját, valamint felvettük a kapcsolatot és meglátogattuk az aktív Móricz Zsigmond Kultúregyesület vezetőségét és találkoztunk a Pulán élő magyar tagokkal. Másnap régi magyar történelmi helyekre Lovranba, Abbáziába és Fiumébe látogattunk, ahol Ágoston Gergely, szintén Lovranban élő magyar idegenvezetőnk sok érdekességre hívta fel a figyelmünket.

A történelmi Magyarország legnyugatibb vidéke és magyar értékei köthetők Fiuméhoz, Abbáziához és Lovranhoz.

Fiumét és környékét 1779-ben Mária Teréziától kaptuk meg Corpus Separatum név alatt, de a járható utak hiánya miatt nem tudtuk kellően fejleszteni, hasznosítani. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét követő 1868-as Magyar-Horvát Kiegyezés hozta meg azt a fejlődést, mely a következő 45 év folyamán, az Első VH kezdetéig Fiumét az elődeink Európa hírű kikötővé és ipari várossá alakították és polgárainak páratlan jólétet biztosítottak. Ennek köszönheti a város arculatát: keveréke a mediterrán, Bécs és Budapest építészetének.

Fiumét felfedezni, a város fölötti dombon lévő településen Tersattón kezdtük híres búcsújáró kolostorával és római kori vára kilátójával.

A Kolostor Fogadalmi Kápolnája magyar haditengerészeti emlékeket (Szent István, Viribus Unitis) és történeteiket mesélik. Európa-hírű gyűjteménye, konkrét személyekhez köthető bizonyítéka a vészhelyzetekből megmenekült szerencsések hálájának. A kolostor temploma a Názáreti-Tersattói-Lorettói Szűz Mária házának a legendájáról mesél. A Tersattói vár rálátást biztosít a Kvarner öbölre, magára a városra és a jobb oldalon húzódó Ucska-Monte Maggiore hegyláncra és a lábánál húzódó szép emlékű Osztrák-Magyar Monarcia Riviérájára, Andrássy Gyula gróf Voloskájával, a klimatikus és mondén Abbáziával és Feszty Árpád Lovránjával. Idegenvezetőnk a helyszíneken, korabeli, 120 éves cartolinákkal, képeslapokkal illusztrálta mondandóját. A városba tett séta keretében felfedeztük a fentről látott Óvárost, a császári szobrokkal és címerekkel díszített híres Torre Civicát, a Városkaput. A Baross-emléktáblánál szembesültünk a kikötői magyar feliratokkal és az 1914-ig Európa 10 legnagyobb forgalmú kikötőjének mai szomorú állapotával. A Fiumei kikötőből történő kivándorlásról, hajóiról (Kárpáthia szerepéről Titanic kapcsán) is itt esett szó. Megtekintettük a kor szellemét meghaladó piac-csarnokokot és a Fellner-Hellmer tervezte színházat. Ezek mind Fiumét és Nagyapáink áldásos tevékenységét bizonyítják.

Ezek után rádöbbenhettünk, mit vesztettünk a Trianoni békediktátum következményeként.

Fiumét követően Abbáziába mentünk át a tengervíz sós kipárolgásának, az ózondús Monte Maggióre erdők levegője keveredésének és a tengervíz gyógyhatásának helyszínére. A hely varázsa mellett, híres orvosaink munkája, teszi egyedivé.

Lovrán és olaszos hangulatú Óvárosa pedig már magában megért egy látogatást. Feszty Árpád emléktáblája és élete utolsó két hónapjának eddig ismeretlen története tette kerek egésszé az egyedi és felejthetetlen nap tanulságait. Köszönjük Ágoston Gergely értő, lelkes idegenvezetését! Aki nem véletlenül a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetés tulajdonosa.

Kórógy: A XIX. században még színmagyar faluba a második világháború után szerbeket telepítettek be. Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely térítette a falu lakosságát református hitre. A délszláv háború nagy károkat okozott a településnek: a lakosok elmenekültek, szétlőtt református temploma pedig csak 2001-ben a magyar kormány támogatásával épült újjá. A háború előtt virágzott a magyar hagyományőrzés is, a faluban működik az Ady Endre Művelődési Egyesület.

Az Isztriai-félsziget: Az Isztriai-félsziget legnagyobb városa, s egyben a régió központja a félsziget végén található Pula. Pula és az Isztriai-félsziget történelme gyakorlatilag összemosódik. A római időkben a birodalom elfoglalta az egész Isztriai-félszigetet és Pula központjával, a X. római tartománnyá vált. Fénykorában 30 ezer lakosa volt a római Pulának. Most 57 ezer ember lakja, de mára nagyon elterült Pula külterülete. Azt lehet mondani, a római időkben nagyobb volt a népsűrűség Pulán, mint most.

A pulai Móricz Zsigmond Magyar Kultúregyesület 1999-ben alakult. A kultúregyesület tagsága heti két alkalommal találkozik a várostól kapott klubhelyiségben. Gazdag és sokoldalú kultúrmunka révén szeretnék felkelteni a fiatalok figyelmét, hogy a jövőben még több fiatal csatlakozzon az egyesülethez. Az egyesület keretében egy tánccsoport is működik. Az év folyamán pedig több rendezvénnyel is készülnek a tagság és a pólai közönség számára. Tíz éves fennállásuk alkalmával a MESZ Hagyaték című folyóiratában lett összegezve az egyesület egy évtizedes munkássága. Az egyesület bábáskodott Póla és Budaörs testvérvárosi kapcsolatának kialakítása fölött. Több éve megrendezik a Pulai Magyar Napok elnevezésű rendezvénysorozatot.

Negyedik határtalan utazásunk:

Kölcsey Ferenc szülőhelyén jártunk – 2021. július 18-23.

Július: Kapcsolatépítő könyvbemutató körút református, katolikus és unitárius gyülekezetekben: Tasnádon, Sződemeteren (Kölcsey Ferenc szülőhelyén), Bánffyhunyadon, Kolozsváron és Tordán.
Július 18-án vasárnap Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőhelyén várt bennünket Nt. Pakulár István és Pakulár Julianna református lelkész házaspár, akik a szállást is biztosították a Magyar Kormány által épített Kölcsey Emlékházban. Este Frigyesy Ágnes könyvbemutatóját szervezték meg a tasnádi Közösségi Házban, ahol a résztvevőket Pakulár István lelkész köszöntötte.

Sződemeteren a Kölcsey szülőház közelében a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával jött létre a Kölcsey Emlékház. Hiánypótlásként épült fel a létesítmény 2016-2019 között, hogy méltó helyet biztosítsanak a magyar nemzeti imádság szerzőjének, Kölcsey Ferenc emlékének ápolására. A projekt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Tasnádi Református Egyházközség (ez utóbbihoz tartozik a sződemeteri szórvány) közös pályázata révén valósult meg.

A Kölcsey Emlékház háromszintes épület, melynek alagsorában étkező, konyha és kazánház kapott helyet. A földszinten található a Kölcsey emlékkiállítás és itt helyezkedik el a lelkészi hivatal. A tetőtéren lelkészi lakás és vendégszobák készültek.

„A Hon felett fénysugárt vonni” - Kölcsey Emlékkiállítás

2019. május 25-én nyílt meg „A Hon felett fénysugárt vonni” című kiállítás Sződemeteren, az újonnan átadott Kölcsey Emlékházban. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum állította össze és támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Romániai Vallásügyi Államtitkársággal együtt.

A Kölcsey Ferenc életét, illetve a magyar irodalomban és a nemzet történelmében betöltött szerepét két kiállítóteremben néztük meg. A kiállítók szándéka az volt, hogy szakmailag releváns, korszerű, ugyanakkor átélhető és könnyen befogadható anyagot tárjanak a látogatók elé, amelyet a kisdiákok ugyanúgy megértenek, mint a kultúra iránt érdeklődő felnőttek. Kölcsey Ferenc szülőházába is bekopogtattunk, ahol a román pópa lánya nyitott ajtót. A Kölcsey Emléktáblát engedélyével lefotóztuk...

Másnap a bánffyhunyadi református gyülekezet szervezésében Jakab Mihály Gyula református lelkipásztor felesége, tiszteletes asszony beszélgetett a kötet szerzőjével (Böjte kötet) a bánffyhunyadi felújítás alatt álló református templomban. Szállásunk Kalotaszentkirályon volt. Július 20-án Makkay József főszerkesztő szervezésében - (Erdélyi Napló) a kolozsvári Kerekdombi plébánián találkoztunk a katolikus hívekkel. Másnap a főszerkesztő rádiós riportot készített Frigyesy Ágnes elnökkel a helyi rádió hallgatói számára.

Július 21-én Józsa Lajos István, a Tordai Magyar Kulturális Egyesület elnöke, unitárius lelkész szervezésében zajlott - nagy érdeklődés mellett - az újabb könyvbemutató a tordai unitárius templomban. Másnap felkerestük Tőkés István református lelkész, teológus sírját a Bánffy, Bethlen családi és Dsida Jenő sírja mellett és elhelyeztük az emlékezés virágait. A BSZK elnöke ezt követően privát találkozott, meglátogatta Tőkés Esztert (Tőkés László református püspök testvérét) otthonában… Július 23-án, pénteken a Királyhágón keresztül utaztunk haza Budapestre.

Ötödik határtalan utazásunk:

Székelyföld – Október 3-8

Október: Idei utolsó kapcsolatépítő könyvbemutató körútunk katolikus gyülekezetekben: Nagybányára, Nyárádremetére vezetett. 2021. október 3-án vasárnap a délelőtti szentmise után a résztvevőket Szmutku Róbert esperes, plébános atya köszöntötte. Másnap Dózsa Györgyön meglátogattuk Böjte Csaba ottani otthonát (adomány átadása). Október 5-én Gyergyóremetén Laczkó Albert Elemér polgármester úr szervezésében találkoztunk az érdeklődőkkel. A könyvbemutató a helyi citerás fiatalok muzsikájával kezdődött. Hazafelé megálltunk Csernakeresztúron.

* * * * * * * * *

Kapcsolatépítő rendezvények

A BSZK-elnök részvételével – aki egyben újságíró is – kapcsolatépítés szempontjából részt vettünk:

Magyarok kenyere

* A Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepélyes programján, Ópusztaszeren augusztus 6-án. Az első évben összegyűjtött 10 tonnát egy évtized alatt sikerült százszorosára növelni, hiszen a búzaadomány tavaly már az 1100 tonnát is meghaladta! Újabb mérföldkőhöz érkezett a 2021-ben 11 éves Magyarok Kenyere jótékonysági program, hiszen már több mint százszorosára nőtt a búzaadomány mennyisége az első évhez képest. 2021-ben is több ezer gazda ajánlott fel búzát a rászoruló magyar gyermekeknek és családoknak, amelyet idén augusztus 6-án, Ópusztaszeren ünnepélyes keretek között öntöttek össze.

Augusztus 20.

* Augusztus 20.: Nemzeti ünnepünkön 5 fővel részt vettünk az esti ünnepi hajóúton (tűzijáték megtekintése)

Eucharisztikus Világkongresszus

* Az Eucharisztikus Világkongresszus több helyszínén, programján jelen voltunk. (Augusztus)

Kisvárda

* Kisvárda: Tőkés László-díjátadó. 2021-ben Bagdy Emőke kapta a neves kitüntetést. A BSZK elnöke, mivel évek óta felkért média-szervezője az eseménynek, minden évben jelen van Kisvárdán. Így történt ez 2021 október 24-én vasárnap is.

* * * * * * * * *

Közéleti estjeink neves művészek,
közéleti személyiségek meghívásával

Ezüstfenyő Néptáncegyüttes

Augusztus: A máréfalvi, zetelaki Ezüstfenyő Néptáncegyüttes évek óta rendszeresen visszatér hozzánk. Idén augusztus 10-én könnyű ebéd után rövid bemutatóra került sor a Bodó Galéria és Aukciósházban Bodó János galériavezető, Kis István régiségkereskedő, valamint a Budapesti Székely Kör vezetősége jelenlétében, majd az együttes a Budapesti Székely Kör estjén nagy sikerrel mutatkozott be a Hálóban. Ezt követően szállásadóinknál folytatódott az est vacsora keretében.

László Attila

Szeptember 15-én vendégünk volt László Attila, erdélyi magyar énekes, a Csillag születik műsor nyertese, akivel Frigyesy Ágnes beszélgetett. A nagysikerű estünkön természetesen sok dal is elhangzott. Attilát visszavárjuk…

Lukácsy Katalin

Október 21-én Lukácsy Katalin színművész, Béres Ferenc-díjas előadóművész volt a vendégünk Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A zenés esten Frigyesy Ágnes elnök-újságíró beszélgetett a neves művésszel, aki a megzenésített verseivel, dalokkal színesítette az egyben 1956-os szabadságharcosokra emlékező rendezvényünket. A Budapesti Székely Kör októberi estjén részt vett Apáti Ádám, a művésznő egyik ikerfia. és felesége. Apáti Bence, a másik ikerfiú elfoglaltsága miatt sajnos nem lehetett jelen.

Lukácsy Katalin Kolozsváron született. A Színművészeti Főiskolát Marosvásárhelyen végezte. Tordán és Sepsiszentgyörgyön színészként kezdte pályafutását, majd 1980-ban Magyarországra települt. Egy szál gitárral, önálló műsoraival bejárta Magyarországot és az elcsatolt területeket, vendégszerepelt Londonban, Nürnbergben stb. Estünkön közelebbről ismerhettük meg a művésznő életútját, aki a beszélgetés közben sok dallal, megzenésített verssel ajándékozta meg hallgatóságát. Elhangzott Bartis Ferenc elhíresült verse, amit a költő a házsongárdi temetőben szavalt el 1956-ban, Kolozsváron.

Horváth Zoltán György

November 25-én Horváth Zoltán György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesteroktatója, a BSZK elnökségi tagja Magyar szentek középkori freskói Erdélyben címmel tartott vetített-képes előadást a Budapesti Székely Kör estjén 2021. november 25-én Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban.

Az előadó rámutatott: Az erdélyi magyar szentábrázolások között elsöprő többségben vannak Szent László királyunk freskói. Összehasonlítva más magyar szentek ábrázolásainak gyakoriságával, egyértelmű, hogy a középkor legnépszerűbb magyar szentje a Kárpát-medencében Szent László királyunk. Ezt azért is lényeges hangsúlyoznunk, mivel az újkori ábrázolásokon a férfiszentek közül egyértelmű az államalapító Szent István király dominanciája, aminek természetesen fő oka a viszontagságos újkori történelmünk, az azon belüli önazonosságkeresés és persze akár napi politikai okok is. Középkori önálló Szent István-ábrázolást templomainkban alig találunk, az államalapító alakja tipikusan a magyar szent királyok kompozíciótípusában, épp Szent Lászlóval, valamint Szent Imrével együtt jelenik meg, Erdélyben például a partiumi Mezőtelegden és Magyarremetén.

A magyarországi, és így az erdélyi Szent László-freskók három csoportba sorolhatók. Kis számban szerepel László önállóan (Erdélyben például Darlacon), vagy más szentek között, sokkal gyakrabban pedig a három magyar szent király kompozíciójában Szent Istvánnal és Szent Imrével együtt. Időnként László előfordul párban Istvánnal (például Nagyszebenben), és különlegességként említjük Almakerék négy magyar szent királyt megjelenítő kompozícióját (a negyedik vélhetően Könyves Kálmán, akit a középkorban szentként tiszteltek, de szentté avatása nem történt meg).

A Szent László-ábrázolások harmadik csoportja a „Szent László-legenda” freskóciklusa (a kifejezés a művészettörténetben általánosan elfogadott szóhasználat erre az ábrázolástípusra). A freskóciklus általában öt jelenetből áll: 1. Kivonulás Váradról; 2. Üldözés; 3. Birkózás; 4. Lefejezés; 5. Megpihenés. Történeti alapja az az 1068-as kerlési (cserhalmi) ütközet utáni epizód, amikor egy nomád kun által elrabolt magyar lányt szabadít meg László herceg (ekkor még Salamon, László unokatestvére a magyar király).

Rátekintve Magyarország térképére, feltűnő, hogy a László-ábrázolások és különösen a legendaciklusok a határvidékek tágabb környékén a leggyakoribbak: részben nyugaton, jóval nagyobb számban a Felvidék északi sávjában, többfelé Dél-Erdélyben (itt legendaciklus egyáltalán nem maradt meg), és kiemelkedően a legnagyobb számban a Kárpát-medence délkeleti csücskében, Székelyföldön. Az előadó a Székelyföldi freskók című kötetében számszerűen is bizonyította, hogy a Szent László-legenda ott annyira kiemelt fontosságú volt, hogy többször fordul elő, mint a kereszténységünkhöz kapcsolódó bármely más freskóciklus együttvéve (beleértve Krisztus „szinte kötelező” szenvedéstörténetét és a karácsonyi történetkört is).

A Szent László-freskók gyakoriságát egy másik, méltán népszerű Árpád-házi szent, Szent Erzsébet ábrázolásainak gyakoriságával is érdemes összehasonlítani. Az ő kultusza halála óta mindmáig ugyancsak töretlen, újkori ábrázolásainak tömegeivel találkozhatunk templomainkban, életszentsége és karitatív tevékenysége minden kor embere számára példamutató. Erzsébet ábrázolásai szerte Európában, sőt más földrészeken is hatalmas számban megtalálhatók, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Magyar Királyság területén kívül ő a legnépszerűbb magyar szent. Szent Erzsébetet ábrázoló középkori freskó Magyarországon viszont mindössze néhány helyen látható - Szombathely, Háromszlécs, Ófehértó, és Erdélyben Nagygalambfalva. Ez a számbeli különbség olyan mértékű, hogy az már nem lehet véletlen! Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy „belső használatra” László az ideális példa, hiszen a szellemiség, a lelki nemesség, a lovagi erények megléte mellett az erő szimbóluma is lehet, ami elengedhetetlen a középkori nagyhatalom, Magyarország fenntartásához. „Külső használatra” viszont ideálisabb a ferencesek és - mivel rövid élete nagy részét Németországban (Wartburgban és Marburgban) élte le - a németek által is persze népszerűsített Szent Erzsébet nagyszerű lelkiségével, karizmatikus személyiségével, lelki erejével, de a fizikai erő hangsúlyozása nélkül.

Az előadás végén az újabb erdélyi boldogokra is kitért az előadó. Hangsúlyozta: - A kommunista terror mártírja Boldog Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök, akinek a nagyváradi székesegyházban található szobrát láthattuk a templomban, a Mária-oltár két oldalán, a barokk szobron megjelenő Szent István és Szent Imre, valamint a szentély üvegablakán látható Szent László (neki külön oltára is van a székesegyházban) és Szent Erzsébet után. Szintén a kommunista diktatúra áldozata Boldog Scheffler János szatmárnémeti püspök, akinek a festményével Máramarossziget katolikus templomában is találkozhatunk, amelynek szentélyboltozatán szintén feltűnik Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet.

Horváth Zoltán György a Romanika Könyvkiadó vezetője 17 könyv (köztük: Madas Edit - Horváth Zoltán György: Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról, Romanika Kiadó, Budapest, 2008) szerzője vagy társszerzője. A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) 2017-ben az épített örökségünk értékeinek megismertetése érdekében kifejtett tevékenységéért Podmaniczky-díjjal tüntette ki. Előadónk a Budapesti Székely Kör elnökségi tagja.

Advent igézetében

December 16-án tartottuk idei utolsó rendezvényünket Advent igézetében címmel. Karácsonyi estünkön több jeles művész lépett fel: Dévai Nagy Kamilla, Tihanyi Dániel, Kegye János, Izsák József (Kárpátalja) és Zoltáni Zsolt.

* * * * * * * * *

Honismereti kirándulásaink
(általában 30-40 fő részvételével)

Piliszentkereszt, Dobogókő, Pilisszentiván

A Budapesti Székely Kör 2021 évi első honismereti kirándulása Piliszentkereszt, Dobogókő, Pilisszentiván településekre vezetett május 12-én a Pilis hegységbe. Délelőtt megtekintettük az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok templomát Piliszentkereszten, majd Dobogókőre, a magyarok szent hegyére zarándokoltunk. Délután a piliszentiváni JóKenyér Üzemben megkóstoltuk a 2020-as Év diabetikus díjnyertes tortáját és találkoztunk annak készítőjével, Ludwig Klára asszonnyal, aki egyben az üzem vezetője is.

A helyi plébános, Szalay Zoltán atya munkatársa nyitotta ki nekünk a templomot. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt lett. A ma is látható egyhajós barokk stílusú templom, amit megtekintettünk a pálos atyák vezetésével 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 méter magas tornya csak 1803-ra készült el. A templom műemlék jellegű (Műemléki törzsszám 7192). 1766-ban a budai pálos prior áldotta meg. Tornyát 1803-ban kapta. A főoltár a megfeszített Krisztussal 1774-ből, a két mellékoltár és a szószék az 1770-es évek végéről való. Mindhárom értékes, copf stílusban készült. Szép a keresztelőkút is, mely szintén a XVIII. században készült. A szentély félköríves záródású, P. Kákonyi Asztrik falfestménye dísziti. 1995-ben történt a templombelső restaurálása. Ekkor a templom szentélyében két, az 1700-as évek végéről való szekkó festményt találtak. Az értékes faberendezések restaurálása 1995 közepétől folyamatos. Az értékes szószék restaurálása 1997-ben megtörtént. A keresztút képei szintén P. Kákonyi Asztrik művei. Az 1980-as években készült plébánia, valamint a templommal szemben lévő kántorház egyházi tulajdon.

A település határában található a XI. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi ciszterci apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as, 1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait teljes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.

Dobogókő, a Visegrádi hegység legmagasabb pontja 700 méter magasan elkápráztatta a kirándulás résztvevőit. Nem véletlenül nevezte Prohászka Ottokár egyik elmélkedésében „magyar szent hegynek” a Pilist. Már történelmünk kezdetén a pogány magyarok áldozatbemutató helye volt; a kereszténység elterjedésével az engesztelés hegye lett. Itt hunyt el Boldog Özséb, a pálosok alapítója. Fentről a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység, a Pilisvörösvári-medence, de még a Gerecse vonulatai is kiválóan látszanak megfelelő időjárási körülmények között. Ebédünket Báró Eötvös Loránd menedékház éttermének teraszán fogyasztottuk el a természet lágy ölén. Délután látogatást tettünk a piliszentiváni JóKenyér üzemben, üzletben, ahol megkóstoltuk a 2020. év díjnyertes diabetikus tortáját. Találkoztunk a torta készítőjével, Ludwig Klára alapító-vezetővel, aki éveket töltött Németországban s a JóKenyér üzlet-hálózat vezetője így vall hivatásáról: - A Jókenyér márkanévben hitvallásom lényege is megtalálható: ahhoz, hogy valaki testileg és lelkileg boldog lehessen, elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, táplálkozásunk egyik alappillére pedig a kenyér. Mindaz, ami a kenyérhez kell, a természet ajándéka: gabonák, víz, só, élesztő, és a pék, aki a szaktudását adja. Fontos, hogy a magas minőség mellett mindenki számára elérhetőek legyenek a termékek, így válhat lehetségessé, hogy minél többen fogyasszanak teljes értékű kenyeret nap, mint nap. A pilisszentiváni JóKenyér-üzem látogatása alkalmával találkoztunk a zetelaki származású Csíki Attila, üzletfejlesztési vezetővel, aki előkészítette nekünk a pilisszentiváni találkozót.

Fehér barátok hagyatéka - Pálosok a Pilisben

Pázmány Péter: „Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.
A Pilisben a legtöbb középkori kolostor a Magyar Pálos Rendé volt, a szervezet alapítása is ehhez a helyszínhez kötődik. Több kolostor romjai ma is fellelhetőek, a pilisi erdők szerves részévé váltak. Kiemelkedik közülük a rend legelső központja, melynek maradványai ma is sok látogatót vonzanak Kesztölc-Klastrompusztára. A rend székhelyét később Budaszentlőrincre helyezte át, amely mára Budapest közigazgatási területén belül található, közvetlenül a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szomszédságában. Az erdőgazdaság és a rend közötti kapcsolat több éves múltra tekint vissza, az erdészek az emlékhelyek fenntartásával és új látványosságok - mint például a Boldog Özséb-kilátó - létrehozásával gondozzák a történelmi és egyházi múltat a Pilis hegyei között.

A Pálos rend - az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség - történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyössy Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállított okleveles adatgyűjtése, ill. az 1530 táján írt „Vitae Fratrum” = A [szerzetestestvérek élete című kéziratos rendtörténete. Ezt teszi teljessé Egger er András ugyancsak pálos szerzetes 1663-ban nyomtatásban is megjelent írása. Ebből megtudjuk, hogy a mohácsi vészig (1526) csak a Pilisben nyolc pálos kolostor alapítása követte az Özséb által életre hívott klastrompusztai anyaházat. Ezek a következők: a pilisszentléleki, esztergomi, barátkúti (Esztergom), pilismaróti, dömösi, visegrádi, kékesi (Pilisszentlászló) és a(volt) Liszenko-telepi rendház. Ma nincs annyi pilisi turistaház, mint amennyi kolostort épített a hajdani remetékből alakított szerzetesrend ugyanitt…

A fehér kámzsás, hallgatag barátok szorgalmas emberek voltak. Egyrészük szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Iparosaik között számos kiváló csizmadiát, építőmestert, kovácsot, kőfaragót, szabót, szűcsöt, sőt ólomcsöves vízvezetékszerelőt is találunk. Más részük betűfestésben, festészetben, kódexírásban, könyvkötésben illetve másolásban, orgonaépítésben és szobrászatban jeleskedett. Fennmaradt művészi fafaragásaik Európa-szerte ismertek és híresek. Nincs középkorvégi magyar iparfejlődés, tudomány és művészet a pálosok nélkül!

A magyar művelődéstörténet jeles személyeket köszönhet a pálosoknak. Feltétlenül meg kell említenünk - legkevésbé sem a teljesség igényével - Szombathelyi Tamás generális perjelt, az első latinul fogalmazó magyar írót; Csanádi Albert költőt, aki a humanisták által kedvelt veretes latin verselés első jelentős magyar művelője; Gyöngyösi Gergelyt - kora legnagyobb hatású pálos egyéniségét -, rendtörténet-írót és a szerzetesközösség belső újjászervezőjét; a három részre szakadt Magyarország politikai és szellemi vezetőjét: Martinuzzi (Fráter) Györgyöt, aki 1537-ben pálos misekönyvet, 1540-ben pedig zsolozsmáskönyvet adott ki.

E híres pálosok legnagyobbika kétségtelenül gróf Bátkori László. Ő a budai Hárshegyi- vagy Báthori barlangban az 1400-as évek derekán 20 esztendei munkával elsőként fordította magyarra a teljes Bibliát. Műve Mátyás király híres Corvinái között kapott megtisztelő helyet, majd osztozott legtöbbjük sorsában: a sajnálatos elkallódásban. Báthori László egyébként az orvostudományokban is járatos volt. Az erdélyi Reményik Sándor versben is megörökítette személyét és életművét.

Mohács (1526) után - amely óriási csapást mért a Pálos rendre is - csak a lengyel és portugál rendtartományok maradtak épen. A történelmi források szerint a törökök a pálosok százait gyilkolták meg, vagy hurcolták rabságba; soha többé nem pótolható könyv- és levéltárakat semmisítettek meg, s lerombolták a budaszentlőrinci pálos főmonostort is, ahol a rend virágkorában 600(!) szerzetes élt és dolgozott.

A rendet 1786-ban feloszlatta II. József. A XIX. század közepétől azonban ismét szabadon működhettek, de magyarországi - sajnos nem végleges - visszatelepülésük csak 1934-ben valósulhatott meg.
Régiónkat érintő rendtörténeti érdekesség, hogy közben Simor János hercegprímás 1867-ben, Vaszary Kolos prímásutódja pedig 1903-1906 között Bajót-Péliföldszentkereszten kísérletet tett a pálosok visszahonosítására, ám a (ruhaszínük után) fehér barátok nem tudtak e kedves búcsújáróhelyen gyökeret ereszteni.

A magyarországi szerzetesrendek 1950. évi eltörlése természetesen őket sem kímélte. A szétszóratás után börtön, nyugati emigráció vagy kétkezi munka lett legtöbbjük „jutalma”. A lassan lazuló diktatúra végefelé nagyobb részük egyházmegyei szolgálatba kerülve, ha nem is mint szerzetes, de lelkipásztorként működhetett. 1988. óta ismét tudunk magyar földi pálosokról. A tartományfőnöki hivatal Pécsett talált otthonra. Ezenkívül a budai Sziklakápolnában, Márianosztrán és Petőfiszállás-Szentkúton (Pálosszentkúton) élnek pálosok. Visszatérésük illetve itthoni megmaradásuk remélhetőleg végleges.

Nemzetünk jól ismert balsorsát láthatjuk abban is, hogy ennek az ízig-vérig magyar szerzetesrendnek a súlypontja Lengyelország területére tevődött át. Ma nem Klastrompuszta, nem az ezt követő Budaszentlőrinc, nem is Pécs, hanem a lengyel Czestochowa a pálosok fellegvára. Csehországon, Szlovákián kívül Portugáliában, Amerikában, sőt legújabban Ausztráliában is van tudomásunk működésükről. A rendtagok mind a mai napig erdős-hegyes tájakon, de legalább is ezek közelében - élnek, csorbítatlanul megőrizve pilisi-jakabhegyi remete-elődeik ősi ragaszkodását ahhoz a csendhez és külső-belső békességhez, amelyet egyedül csak az erdő adhat.

Korunk minden gyalázatossága ellenére nem örvendetes és reményt keltő ez az újabb virágba borulás?! A lokálpatrióta jogos büszkeségével állíthatjuk: ez az ismét fejlődésnek induló s immár világszerte jelenlévő szerzetesrend ízig-vérig magyar-, sőt esztergomi gyökérből sarjad!

Forrás: Dobay Pál erdőfőtanácsos: Pálosok a Pilisben és a Pilisből.
A Pálos rend születése és elterjedése (2006)

Kalocsa

A Budapesti Székely Kör június 24-én egynapos látogatást szervezett a világhírű paprika, és az értékeinket őrző kalocsai hímzés városába: Kalocsára. A település egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja.

Vizsoly

Július 15-én Vizsolyba látogattunk, ahol megtekintettük a híres Bibliát, a református templomot, majd Göncruszkán, szintén református lelkész által működtetett és felszolgált ebédet fogyasztottunk. Ezt követően az ország első, egyedi Mézmúzeumát csodáltuk meg. Mézes Gergő méhész, a múzeum vezetőjének lelkes bemutatója után mindenki vásárolhatott a méz-különlegességekből.

- A méhészet csodálatos, a méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság, lenyűgöző - mondta Mézes Gergő. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan milliőbe. - Vallom, hogy a méhek természetét és életritmusát alapul vevő komplex méhészeti tevékenység az, ami a szakma jövőjét jelentheti, és ezt mutatjuk be minden érdeklődőnek - mondta Gergő.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károli Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károli Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.

A falu birtokosai ekkor ecsedi Báthori István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay Drugeth Fruzsina (Euphrosina) voltak, akik Mantskovit Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károli Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ezidő tájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albertis, aki gyakran hordozta Károlitól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.

Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.

Szentendre, Hollókő, Bakonybél

Augusztus 27-én a Művészetek-városába: Szentendrére, szeptember 23-án Hollókő településre (mely a Világörökség része), míg október 27-én Bakonybélbe zarándokoltunk - a felújított monostort tekintettük meg idegenvezető kíséretében. Honismereti kirándulásaink, ahogy a Közéleti estjeink is nagyon népszerűek és teltházzal „üzemelnek”.

* * * * * * * * *

Székely Képes Imafüzet készítése

2021-ben a világjárvány miatt Pünkösdkor sajnos nem indulhatott el a zarándokvonat! Így a Csíksomlyói Képes Imafüzet helyett - pályázatmódosítással - Székely Képes Imafüzetet készítettünk, amit estjeinken, rendezvényeinken, kirándulásainkon ajándékba kaptak a résztvevők, illetve erdélyi utazásaink alkalmával is megajándékoztuk a könyvbemutatók résztvevőit. Összességében - a Covid19 világjárvány ellenére - sikeres és eredményes évet zártunk! Hála a Jóistennek és a támogatóinknak.

* * * * * * * * *

Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Köszönjük!

Budapest, 2022.

Összeállította és írta: Frigyesy Ágnes,
a Budapesti Székely Kör elnöke

A Budapesti Székely Kör
2021. évi szakmai beszámolója - felsorolásszerűen

A Covid19 Világjárvány miatt év elején Kihelyezett Online esteket tartottunk - videófelvételeket készítettünk, s így tartottuk a kapcsolatot tagjainkkal, barátainkkal és az érdeklődőkkel…

* Január: Vác, Hazajárók, Kenyeres Oszkár otthonában. Jelen volt: Kenyeres Oszkár, Jakab Sándor, Takács Bence előadóművész, Kolozsvári Gyöngyvér, Rébayné Burka Éva BSZK-tagok, Janits Béla videókészítő, valamint a BSZK elnöke, riporter.

*  Február: Pomáz, Petrás Mária és Petrás Alina (anya-lánya) csángó kerámikusok otthonában jártunk, ahol egyórás videófelvételt készítettünk a két művész életútjáról. Videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes

* Március idusa alkalmából látogatást tettünk és videófelvétel készült a történelmi, arisztokrata Batthyány család otthonában. Téma: hagyományőrzés, nemzettudat, magyarságtudat építése és ápolása, a keresztény hit megőrzése a családban. A beszélgetésben részt vett: Batthyány Ádám, Batthyányné Schmidt Margit, és a fiatalok: Batthyány Boldizsár és Kata. Videófelvételt Janits Béla készítette, riporter Frigyesy Ágnes.

Magyar-székely, magyar-magyar kapcsolatépítő, könyvbemutató körutak Partiumban, Székelyföldön és Horvátországban!

5 utazás

* Május: Könyvbemutató körút református gyülekezetekben: Nagyszántón, Albisban és Érmihályfalván.
Május: Székelyföldi könyvbemutató körút katolikus plébániákon: Marosszentgyörgyön, Nyárádremetén, és Kézdivásárhelyen, valamint Marosvásárhelyen a Maros Néptáncegyüttes szervezésében.

* Június: Könyvbemutató és magyar-magyar kapcsolatépítés Horvátországban. Könyvbemutató református gyülekezetben Kórógyon. Prédikált: Szenn Péter püspök úr felesége. Kapcsolatépítő találkozás Pulán a Móricz Zsigmond Társaság civil szervezet vezetőivel és tagjaival. Régi magyar helyek: Fiume, Lovran, Abbázia meglátogatása helyi magyar és székely származású idegenvezetők kíséretében!

Július: Kapcsolatépítő könyvbemutató körút református, katolikus és unitárius gyülekezetekben: Tasnádon, Sződemeteren (Kölcsey Ferenc szülőhelyén), Bánffyhunyadon, Kolozsváron és Tordán.

Szeptember: Kapcsolatépítő könyvbemutató körút katolikus gyülekezetekben: Nagybányán, Nyárádremetén. Dózsa Györgyön meglátogattuk Böjte Csaba ottani otthonát (adomány átadása). Gyergyóremetén Polgármester úr szervezésében találkoztunk az érdeklődőkkel. Hazafelé megálltunk Csernakeresztúron.
Kapcsolatépítő rendezvények

A BSZK-elnök részvételével – aki egyben újságíró is – kapcsolatépítés szempontjából részt vettünk:

* Magyarok kenyere – kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepélyes programján, Ópusztaszeren, másnap városnézés Makón. (Július)

* Augusztus 20: Nemzeti ünnepünkön 5 fővel részt vettünk az esti ünnepi hajóúton (tüzijáték megtekintése)

* Az Eucharisztikus Világkongresszus több helyszínén, programján jelen voltunk. (augusztus)

* Kisvárda: Tőkés László-díj-átadó. 2021-ben Bagdy Emőke kapta a neves kitüntetést. A BSZK elnöke, mivel évek óta felkért média-szervezője az eseménynek, minden évben jelen van Kisvárdán. Így történt ez 2021 októberében is.

Közéleti estjeink neves művészek, közéleti személyiségek meghívásával

Augusztus: A máréfalvi, zetelaki Ezüstfenyő Néptáncegyüttes egésznapos programja Budapesten a BSZK szervezésében, majd bemutatkozó est a Hálóban

Szeptember: Vendégünk László Attila, erdélyi magyar énekes, a Csillag születik műsor nyertese

Október: Vendégünk Lukácsy Katalin színésznő, Béres Ferenc-díjas előadóművész

November: Horváth Zoltán elnökségi tagunk vetített-képes előadása Szent Erzsébetről

December: Advent igézetében - Karácsonyi estünk több jeles művész közreműködésével: Dévai Nagy Kamilla, Tihanyi Dániel, Kegye János, Izsák József (Kárpátalja), Zoltáni Zsolt

Honismereti kirándulásaink

(Általában 30-40 fő részvételével)

Május: Pilisszentiván, Dobogókő a pálosok nyomában

Június: Kalocsa - érseki város, Bábel Balázs érsek atya is fogadott minket az Érseki Palotában

Július: Vizsoly (Biblia megtekintése), Göncruszka

Augusztus: Művész-város: Szentendre

Szeptember: Világörökség része: Hollókő

Október: Bakonybél - a felújított monostor meglátogatása

Székely Képes Imafüzet készítése

2021-ben a világjárvány miatt Pünkösdkor sajnos nem indulhatott el a zarándokvonat! Így a Csíksomlyói Képes Imafüzet helyett - pályázatmódosítással - Székely Képes Imafüzetet készítettünk, amit estjeinken, rendezvényeinken ajándékba kaptak a résztvevők.

A Covid19 világjárvány ellenére sikeres évet zárhattunk. Hála az égieknek és a támogatóinknak! Köszönjük! A 2023-as évre is sok programmal készülünk! SDG! Istennek legyen hála!

Budapest, 2022.

Összeállította: Frigyesy Ágnes elnök

A Budapesti Székely Kör (BSZK)
2020. évi szakmai képes beszámolója

A 33 esztendős múltra visszatekintő Budapesti Székely Kör elsődleges feladatának tekintette és tekinti ma is az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzését, ápolását. Rendszeresen szervezünk neves közéleti szereplőkkel hagyományőrző esteket, hazai és erdélyi honismereti utazásokat, magyar-magyar találkozókat székely-magyar keresztény kultúránk, hagyományaink megerősítése céljából.

A 2020-as évre a Covid19 világjárvány rányomta bélyegét, ennek ellenére igyekeztünk minden alkalmas időt kihasználni, hogy programjaink megvalósulhassanak.

Megvalósult terveink:

Hazajárók tengeren túl és a budapesti székelyeknél

Ötödik alkalommal találkoztunk a Duna Televízió Magyar Örökség- és Prima Primissima Közönségdíjas honismereti magazinműsor hátizsákos műsorszerkesztőivel: Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral a Budapesti Székely Kör estjén 2020. január 21-én Budapesten a Háló Közösségi és Kulturális Központban. Oszi és Sanyi 2019-ben Ausztráliában jártak és felkeresték a távoli kontinensen élő magyar egyházi és kulturális közösségeket, magyar iskolákat.

Izgalmas útjukról beszéltek vetítéssel egybekötött teltházas estünkön.

A Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsor 2011. október 9-én indult a Duna TV-n. A heti 26 perces TV-műsort az MTVA megrendelésére a Dextramedia Kft. gyártja. A műsor célja a Kárpát-medence természeti, kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek és az ott élő magyarok mindennapjainak a megismertetése.

A sorozat felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, továbbá egyedülálló földrajzi kincs, hiszen a stáb olyan természeti helyekre is eljutott, ahol se előtte, se utána nem járt még kamera vagy más forgatócsoport. A Hazajáró 2016 óta kéthetente kerül adásba az M5 csatornán.

Ida mama 90 éves

A Budapesti Székely Kör tagjai (kilencen) február elején meglátogatták és felköszöntötték Ferencz Vilmos, korábbi elnökünk édesanyját az Olajág Otthonban. Nagy öröm volt...!

Élő népi gyógyászat egészségünk védelmében

Élő népi gyógyászat egészségünk védelmében címmel Bernád Ilona erdélyi természetgyógyász, bába, szakíró szólt életútjáról, majd tartott érdekes előadást a Budapesti Székely Kör estjén 2020. február 4-én Budapesten, a Háló Közösségi és Kulturális Központban.

A rendezvényen Frigyesy Ágnes elnök-újságíró és a közönség kérdéseire válaszolt az írónő, közreműködött Kegye János pánsípművész, a Magyar Kultúra Lovagja.

Bernád Ilonáról: Erdélyben, a Kis-Küküllő mentén született 1963-ban, ott nőtt fel, családjában tanulta a népi orvoslást. Az Egészségügyi Közép- és Főiskolát Marosvásárhelyen végezte. A Kárpát-medencét és Moldvát járva több, mint kétezer gyógyítóval, szülővel, nagyszülővel beszélgetett. Ötven országban kutatta a magyar közösségeket, rokonnépeket, a világ hagyományos orvoslásait.

Előadásokat és tanfolyamokat tart a népi egészségkultúráról, konyháról, térrendezésről, szertartásokról, jelképekről, gyógyításról, a gyermekáldásról, bábaságról, a természetes és hagyományos szülésről-születésről, támasztóasszonyságról, népi kezelésekről, szerzetesi csontkovácsolásról.

Íme az én szeretett fiam!

Frigyesy Ágnes kötete Böjte Csaba ferences kisebb testvéri küldetéséről

A szerző korábbi tudósításaival, 75 képkollázsával, Csaba testvér 65 gondolatával, a zarándokokhoz írt két levelével jelent meg február második felében a Budapesti Székely Kör elnökének negyedik könyve a Pauker Nyomda kiadásában.

A kötetet és Böjte Csaba munkásságát jó szívvel méltatja Balog Zoltán református lelkész, volt erőforrások minisztere, Urbán Erik, az Erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Csókay András, nemzetközi hírű idegsebész, Sajgó Szabolcs jezsuita, Főcze Imre Bonaventura dévai ferences plébános és Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke.

A kötet mintegy 17 év munkáját foglalja töredékesen magába, kezdve az első interjúval, melyet Frigyesy Ágnes 2003. tavaszán készített az akkor még nem közismert ferences pappal.
A könyvben olvashatunk a szerzetesrendekről, az erdélyi ferencesekről, továbbá bekerült a szerző Böjte Mihály csíksomlyói ferencessel készült interjúja, valamint Bíró Antal János szintén ferences nemzet-építő gondolatai.

A kötet a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Négy könyvbemutató Dél-Erdélyben és a Partiumban

Déván, Szászvárosban, Nagyváradon és Nagykárolyban

A Budapesti Székely Kör háromfős delegácója 2020. február 24-én Főcze Imre OFM Bonaventura dévai plébános meghívására Dél-Erdélybe, Dévára, érkezett, ahol részt vett Frigyesy Ágnes, a BSZK elnökének új könyvbemutatóján.

A Szent Antal Közösségi Házban bemutatott kötet: Ime az én szeretett fiam címmel mutatja be Böjte Csaba sokrétű tevékenységét a szerző mintegy 400 fotóján, képkollázsán, tudósításain keresztül.

A résztvevőket Bonaventura ferences testvér köszöntötte, majd Kun-Gazda Viola-Kinga tanárnő vezetésével Csaba testvér gondolataiból hangzott el egy csokorra való a Téglás Gábor Líceum diákjainak tolmácsolásában. Kiss M. Richárd csodálatos ének-produkciójával emelte az est hangulatát.

Másnap, február 25-én Szászvárosban Böjte Csaba Szent Erzsébetről elnevezett Gyermekvédelmi Otthonában, a szászvárosi kolostor épületében ismerkedtek a gyermekek az új könyvvel, ahol szintén részletek hangzottak el a kötetből az ott nevelkedő gyermekek tolmácsolásában. A bensőséges hangulatú könyvbemutatót Menyhárt Ernő és felesége, az Otthont vezető házaspár szervezte.

Február 26-án Nagyváradon a Polgári esték keretén belül szervezték meg Az Úr csodásan működik című kötet bemutatóját, ahol Herdeán Gyöngyi református lelkész igehirdetése után Nagy József Barna, a Nagyváradi Polgári Kör vezetője kérdezte a kötet szerzőjét a Nagyvárad-Újvárosi Református Gyülekezet imatermében. Az esten közreműködött a Sole Fide Keresztyén Kulturális Csoport, valamint Thurzó Sándor József brácsaművész.

Nagykárolyban az új Kálvin Központban ifj. Tolnay István igehirdetését követően mutatták be Frigyesy Ágnes mindkét könyvét a Kertvárosi Református Gyülekezet új templomában. Tolnay István esperes feltette azt a kérdést: - Miért nem egy népszerű celeb életét mutatta be egy kötetben a szerző, biztosan sokkal jobban "futhatna" a könyve. Majd prédikációjában kiállt azon művészek, írók mellett, akik értékek mentén végzik írói, adott esetben újságírói szolgálatukat, akiknek nem a pénz az első, hanem a hit, a hivatás és a Haza védelme!!!

Az est legszebb és legmeghatóbb pillanata volt, amikor zenei aláfestés mellett Tolnay Adrien tiszteletes asszony és munkatársa Böjte Csaba - a kötetben szereplő - gondolataiból olvasott fel néhányat. A négy emlékezetes estért köszönet a szervezőknek. Istennek legyen hála!

 „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”
Mátraverebély-Szentkúton - Szent László nyomában

A Budapesti Székely Kör első honismereti kirándulását „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” címmel Mátraverebély-Szentkúton kezdte 2020. június 25-én. A Szent László királyra emlékező zarándokút kezdetén Mária imádságokkal köszöntötték a Szűzanyát Tóth Béla kántor vezetésével a szentkúti templomban, majd P. Fejes Antal OFM köszöntötte a résztvevőket, és ismertette a Nemzeti Kegyhely történetét. - Több mint nyolcszáz éve érkeznek a zarándokok ide, hogy a hétköznapok megszokottságából kilépve Istenre találjanak, ahogyan a 83. zsoltárban imádkozzuk: „Boldog ember, akinek te vagy erőssége, és zarándokútra indítja szíve. Amikor átvonulnak a tikkadt völgyön, forrás fakad ott, mert áldással halmozza el a korai eső.” A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyítik a kiengesztelődést Istennel, emberekkel, és magunkkal. Mi négyen, ferencesek ezért vagyunk itt, munkatársainkkal és a szolgálatunkba bekapcsolódó atyákkal és testvérekkel együtt ebben akarunk segíteni, ezért várunk szeretettel minden istenkeresőt - írja Orosz Lóránt OFM kegyhely igazgató a mátraverebély-szentkúti ferencesek honlapján.

A kegyhelyhez fűződő csodák és legendák híre a középkori viszonyok mellett is gyorsan terjedt, így a zarándokok emelkedő száma miatt már az Árpád-korban templomot építettek Mátraverebély faluban. A hívők az évszázadok folyamán egyre nagyobb számban keresték fel a búcsújáróhelyet, napjainkban pedig évente körülbelül kétszázezer zarándok érkezik Szentkútra.
- Szentkút szelleméhez méltó módon szépült meg a basilica minor ranggal bíró műemléki védettségű barokk kegytemplom, a rendház és a templomkert, emellett pedig kiemelt figyelmet kapott a szabadtéri misézőhely liturgikus terének és a szent kút környékének rendezése is - mondta Antal atya.

A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás… Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almássy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.

A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék.

2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás a búcsújáróhelyet, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára. Valamint 2020. júniusában a Magyar Kormány Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította a kegyhelyet.

A Budapesti Székely Köri utazás résztvevői elsétáltak a Szent László forrásokhoz ahol elhelyezték az emlékezés koszorúját. Ezt követően közös ebéd következett a Szent Jakab étteremben.

A Budapesti Székely Kör zarándokai ezt követően a közelben lévő  Tarra utaztak, ahol megtekintették a Kőrösi Csoma Sándor erdélyi származású világutazóról elnevezett Szobát!

A Mátra nyugati szélén a 21-es út mentén fekszik a páratlan panorámát és békét, nyugalmat nyújtó Körösi Csoma Sándor Emlékpark. A már messziről látható, jellegzetes alakú, hófehér buddhista szentélyt a sztúpát, Csoma halálának 150. évfordulóján 1992-ben személyesen őszentsége a XIV. Dalai Láma avatta fel.

A római katolikus egyház magyarországi központjába, Esztergomba látogattunk

A Budapesti Székely Kör 2020. július 15-én Esztergomba, Szent István király születési- és koronázási városába szervezett egész napos honismereti kirándulást. Az utazás résztvevői (34 fő) délelőtt megtekintették az Esztergomi Bazilikát, az ismert főszékesegyház rangban Magyarország első temploma. Homlokzatán olvasható: Caput, Mater et Magistra Ecclesiarum Hungariae, vagyis Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyháznak.

Az esztergomi Várhegyen épült főtemplom hagyománya több mint ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. A Honfoglalást és megtelepedést követően 970 körül Géza fejedelem építtetett ezen a helyen templomot palotája mellé. Itt koronázták meg államalapító ifjú királyunkat 1000 Karácsonyán a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Szent István király hozta létre Magyarországon az egyház szervezetét.

Az esztergomi Várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben. Kiemelkedő jelentőségét, fontosságát az évszázadok viharai és csapásai sem csökkentették. Része van ebben a Dunakanyar fölé emelkedő festői fekvésének, dombok övezte természeti szépségének csakúgy, mint azoknak az épületeknek, amelyek hol világi, hol egyházi központtá emelték. Könnyen megközelíthető és mégis elszigetelt, jól védhető, ünnepélyes hatású, de természeti adottságai révén vonzó és feloldást nyújtó  tájegység. Nem meglepő, hogy előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.

Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Várhegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint:

• Rudnay Sándor  (1819-1831) – coepit - elkezdte,
• Kopácsy József (1838-1847) continuavit - folytatta,
• Scitovszky János (1849-1866) consecravit - felszentelte,
• Simor János (1867-1891) consummavit - befejezte

A Bazilika főoltárképe a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: (6,6 x 13,5 m) Michelangelo Grigoletti munkája. Szűz Mária mennybevételét ábrázolja Tiziano ismert, Velencében található oltárképe nyomán.

Kora délután Magyarország legnagyobb egyházi múzeumába, a 1875-ben Simor János érsek által alapított Keresztény Múzeumba látogattunk. Az állandó kiállításon öt évszázad magyar, itáliai, németalföldi, német és osztrák művészetének remekművei láthatók.

A Budapesti Székely Kör honismereti útjai alkalmával erdélyi kötődésű művészeket, emléktárgyakat is stb. keres, kutat. A Keresztény Múzeumban azonnal érdekes kolozsvári kötődésű festőművészre bukkantunk…

A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a XV. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mesterét fedezte fel. Az oltárképet tartó polcon (predella) a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”.

Kolozsvári Tamás életéről szinte semmit sem tudunk, néhány momentumra csak következtetni lehet. A Kolozsvári testvérekhez hasonlóan ő is Erdélyből származott, annyi bizonyos, hogy nem szász származású volt, mivel önmagát Thomas de Colossvarnak nevezte, nem pedig Kolozsvár német nevét használta. Hajlékony, finom stílusa, könnyed eleganciája, a színek használata arról árulkodik, hogy valószínűleg gyakorlott miniatúrafestő volt.

Magyarok Kenyere - „Egy kenyéren vagyunk”

Különös jelentősége van az összefogásnak a Trianon-emlékévben

Idén tízéves a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Többezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között. Az ünnepi eseményen részt vett a Budapesti Székely Kör elnöke két tagunk kíséretében.

A tavalyi esztendő minden eddiginél sikeresebb volt a program életében: közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyermekeknek, rászorulóknak.

Sem magasság, sem mélység nem rettent

A hírös alföldi városban jártunk

A Budapesti Székely Kör harmadik honismereti kirándulását szervezte a hírös városba: Kecskemétre 2020. augusztus 12-én. A felújítás alatt álló Városháza dísztermében - külön engedéllyel - megtekintettük a kolozsvári születésű Székely Bertalan festőművész csodás freskóit. Megnéztük és imádkoztunk Kecskemét legrégebbi templomában, ahol sokáig ferences testvérek szolgáltak, ezért nevezték el Barátok templomának... A Rozmaring Étteremben frissen sült csirke- és harcsaszeletek közül válogathattak a kirándulás résztvevői. Ebéd után Kecskemét nagy szülötte, Katona József drámaíró, a Bánk bán szerzőjének szülőházában jártunk. Székelyné Kőrösi Ilona asszony tárlatvezetése elbűvölte a hallgatóságot. Honismereti kirándulásunk végén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának székházában megismerkedtünk a máltai önkéntesek és a Rózsahölgyek Társasága munkájával, valamint – máltai önkéntesek közreműködésével – bemutatásra került Frigyesy Ágnes kötete az Ime az én szeretett fiam című könyv Böjte Csaba ferences testvér missziós munkájáról... A résztvevőket Rigóné Kiss Éva, a máltai ház és a Rózsahölgyek Társasága vezetője köszöntötte. A bensőséges hangulatú esten közreműködött Schultz Henrik tárogatóművész. A kirándulás résztvevőjeként a fiatalok nevében Brenner Dominik mondta el gondolatait.

A Városháza dísztermében Székely Bertalan, kolozsvári születésű festőművész 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók. Ez volt a mester utolsó világi munkája. A témaválasztásnál két fő szempont játszott szerepet: kapcsolódjon Kecskeméthez, és az ország 1000 éves fennállásának (Millennium) ünnepéhez méltó legyen.

Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja. A hét vezér frízszerűen helyezkedik el, a kép meseszerű hangulatú. Jellemző még a rajz hangsúlyozása, a plasztikusság hiánya.

A második kép I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A kiemelt csoportban a király alakja mellett Andrássy Gyulát és Simor János hercegprímást láthatjuk. A freskó portrészerű, szinte minden szereplőt hangsúlyossá tesz.

Akik Istent szeretik, minden javukra van!

Képes beszámoló a BSZK elnökének erdélyi körútjáról

Érmihályfalván 2020. szeptember 8-án

Frigyesy Ágnes, a Budapesti Székely Kör elnökének idei első őszi erdélyi könyvbemutató körútja az Érmihályfalvi Református Egyházközség templomába vezetett, ahol Balázs Dénes János református tiszteletes köszöntötte a híveket, majd Balázsné Kiss Csilla tiszteletes asszony áhítata után került sor a szerző mindkét könyvének bemutatójára. (Az Úr csodásan működik, Íme az én szeretett fiam). A két könyv részleteinek felolvasásában részt vett Kovács Zoltán, egyházügyi főgondnok, volt polgármester és Karászi Éva pedagógus. Köszönet és hála a csodás találkozásért, a hívek érdeklődéséért. Soli Deo Gloria!

Farkaslakán, a római katolikus templomkertben
2020. szeptember 9-én

Tamási Áron szülőhelyén, a jeles erdélyi író sírja mellett tartották meg a szeptemberi körút második könyvbemutatóját a Nepomuki Szent János templom melletti kertben. Köszöntő beszédet mondott Kovács Lehel, a település polgármestere és Laczkó Vilmos plébános atya, majd Frigyesy Ágnes beszélt a két kötet születésének körülményeiről. A szerző elmondta: - Csodás érzés volt a szabadban Tamási Áron sírja közelében beszélni. Köszönöm a szíves fogadtatást mind Polgármester úrnak, mind plébános atyának, mind Boér Károly újságírónak, a Marosvásárhelyi Rádió és a Mária Rádió tudósítójának! Istennek legyen hála!

Szentegyházán, a Szent András templomban
szeptember 10-én

A két fős delegációt (a kötet szerzőjét és Molnár Ferenc, EP miniszteri tanácsadót, a BSZK támogatóját) szentegyházi érkezésükkor Koncsag László plébános atya fogadta a plébánián, majd közösen átsétáltak a Szent Andrásról elnevezett templomba, ahol László atya elmélkedése után a Haáz Sándor által vezetett Szentegyházi Gyermekfilharmónia kórusának tagjai énekeltek és olvastak fel részleteket az Íme az szeretett fiam című kötetből. A személyes élmények megosztását követően Haáz Sándor zenetanár és Lőrincz Árpád alpolgármester szólt a résztvevőkhöz! Hála és köszönet az áldott alkalomért!

Csíkszereda - Makovecz-templomban szeptember 11-én

Az idei első őszi könyvbemutató-sorozat utolsó állomásán Csíkszeredában, a Szent Kereszt (Makovecz) templomban Darvas-Kozma József esperes-plébános mutatott be szentmisét 2020. szeptember 11-én pénteken, majd ministráns fiatalok olvastak fel részleteket az Íme az én szeretett fiam című Frigyesy kötetből. Ezt követően a szerző szólt a könyv születésének körülményeiről.

Kerekes László püspök, cserkészvezető Mária-napi szentmiséjén Csíksomlyón

Ferenc pápa 2020. május 26-án nevezte ki Kerekes László szentszéki tanácsost, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-plébánia plébánosát Tharros címzetes püspökévé és a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspökévé. Püspökké szentelése augusztus 29-én történt a csíksomlyói kegytemplomban. Mária-napi ünnepi szentmiséjét szintén Csíksomlyón tartotta szeptember 12-én délelőtt. Nagy öröm és kegyelem volt személyesen részt venni az ünnepi szentmisén…

Szárhegyen, Ervin atya sírjánál

A hazautazás előtti szombaton Frigyesy Ágnes és Molnár Ferenc elzarándokoltak P. Ferencz Ervin atya sírjához és örömmel tapasztalták, hogy sírján nyílnak a szeretet virágai… A kolostorral egybeépített templom kápolnájában egy gyönyörű Szent Erzsébet freskó vár arra, hogy renoválják, majd ezt követően régi pompájában fogadhassa az arra látogató zarándokokat!

Székely művészek Budapesten

Székely művészek Budapesten címmel rendezte meg első nyárvégi, zenés irodalmi estjét a Budapesti Székely Kör 2020. szeptember 4-én a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A nagy érdeklődés mellett zajló rendezvényen fellépett vitéz Vásárhelyi Prodán Miklós dalénekes (Marosvásárhely) Publik Antal előadóművész (Marosvásárhely–Svédország), valamint Zoltáni Zsolt (Székelyderzs), Pávai Apor (Marosvásárhely) előadóművészek, az Osztováta Együttes tagjai, Kémenes Örs tanuló (Csíkszereda) és Brenner Dominik egyetemi hallgató (Budapest) Frigyesy Ágnes új, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekmentő munkájáról szóló kötetéből olvastak fel zenés-részleteket.

Az est végén szeretetvendégség keretében a résztvevők megkóstolhatták a  CURIOSITAS - Kíváncsiság elnevezésű, Magyarország 2020. évi tortáját, Füredi Krisztián tápiószecsői cukrászmester alkotását.

Az est műsorvezető háziasszonya: Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter, a BSZK elnöke hangsúlyozta, hogy a Budapest és környékén élő székely művészek különleges kulturális értéket képviselnek a fővárosban, melyre a Budapesti Székely Kör érzékenyen figyel és ápolja a művészi hagyományokat.

Béke az érkezőnek, áldás a távozónak!

Képes beszámoló a tihanyi honismereti kirándulásunkról

A Tihanyi-félszigeten 1055-ben alapított templom és szerzetesház nem csupán művészeti emlék, hanem messziről figyelmeztető jel is, hogy a Földről tekintsünk fel az Égbe.

A tihanyi bencés szerzetesközösség azt kívánja, hogy mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába, találjon megnyugvást és békét! Vigye magával a szépség élményét, amely ezen a helyen is azt hirdeti: hogy a világ több és nagyobb annál, amit a szemünkkel láthatunk! - olvashatjuk a 2 órás élménytúra belépőjegyén...

A Budapesti Székely Kör csodás tihanyi honismereti kirándulásának kezdetén kétórás "élménytúrán" vettünk részt. Kisfilm keretében betekintést nyertünk a bencés szerzetesek életébe, majd - idegenvezető kíséretében - megtekintettük a bencések barokk templomát, első András királyunk sírját, majd a sekrestyében a papi élet „intimitásaiba” is bekukucskálhattunk... Például hogyan és hol tárolják Szűz Mária és a bencés atyák papi ruháit, hogyan és miből készül a füstölő...

Az élménytúra a bencések által készített levendula és citromfű szörp, valamint több gyógynövényből készült likőr kóstolásával zárult. Ebédünket a Tihanyi Bencés Apátság patinás ebédlőjében fogyasztottuk el, majd rövid tihanyi sétánk után egyórás sétahajózással zárult a tegnapi honismereti kirándulásunk. Tihany és Balatonfüred visszavár!!! Hála a csodás napunkért!

A tihanyi apátság története

A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is. Szent Ányos (Anianus) titulusa a történeti Magyarországon és a környező országokban szinte egyedülálló jelenség. A hagyomány szerint Szent Ányos Orléans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, majd tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át gondosan ápolták. Nem tisztázott, miként került a szent tisztelete hazánkba, de bizonyosan az alapító királlyal hozható kapcsolatba.

A középkori kolostorról csak a XVI-XVII. századi ábrázolások alapján alkothatunk képet. Az egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostor négyszög, mely a nyugati oldalon a templomnál rövidebb volt. Napjainkra az egész együttes szinte nyomtalanul eltűnt, alig tizenegynéhány kőfaragvány és a szinte érintetlenül ránk maradt XI. századi altemplom fennmaradása minden bizonnyal az itt eltemetett I. András tiszteletéhez kapcsolható. Magyarország történetében a XVI-XVII. század jelentős változásokat hozott. A török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban, a kolostorba katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált, védelmi szempontok szerint átalakították. Köréje erődítést építettek…

A Bencés Rend 1990-ben térhetett vissza Tihanyba, de a kolostor-együttest csak 1994-ben kapta vissza a Magyar Államtól. 1992-ben elindult a templom belső restaurálása (falképek, oltárok), amely 1996-ra fejeződött be. 1996-ban megkezdődött a kolostor teljes felújítása.

Húszéves a Nagyatádi Erdélyi Kör

Újvidéken született, a kismagyar világban Nagyváradra települt, oda nősült vegyészmérnök volt az alapító elnöke a Nagyatádra emigrált erdélyiek körének. Utóda fia, dr. Orbán Csaba, a városi kórház stratégiai igazgatója, a jubileumi fesztivál főrendezője, jelenlegi elnök.

Kovács Géza, a Wass Albert Emlékezete Alapítvány kuratóriumának elnöke: - Meglepett, hogy a szoboravató beszédében Szászfalvi László, országgyűlési képviselőnk mily sokszor említette alapítványunkat. Az már nem, hogy idézte névadó írónkat is, hisz Erdélyből menekült ő, szervezte a magyarországiak és erdélyiek testvéri együttműködését könyvkiadásban, felsőoktatásban még Amerikában is. A polgári szervezetek, vállalkozók dr. Orbán Csabáékkal együtt fundálták alapítványunkat, ezért természetes, hogy kutatómunkával, előadásokkal támogatjuk a Nagyatádi Erdélyi Kört kulturális törekvéseikben.

Kopjafákat állítottak erdélyi fejedelmeknek, hozzájuk kötődő íróknak. Műsorokat, újságcikkeket adtunk hozzá. Néhány éve elhatározták, hogy a kultúra, a hazafiság nagyatádi nagyjainak tetteit és tanulságait tárják a mai és jövendő generációk elé. Horváth Lóránd helyi születésű plébános pincemúzeumot létesített a ferences kolostorban páter Hajnal Zénó erdélyi születésű gvárdián 1945-ös vértanúhalála emlékére. Emlékeztető-füzetet szerkesztettünk, az Erdélyi Kör pedig kiadta, s annak alapján a tárlatlátogatások szaporodtak, az önkormányzat posztumusz díjban részesítette…

A 2020. szeptember 18-20-a között zajló jubileumi ünnepi esemény-sorozaton a Budapesti Székely Kör két fővel képviseltette magát.

Velünk élő Trianon

A Budapesti Székely Kör Velünk élő Trianon című estjén 2020. október 1-én megtekintettük Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező Trianonról szóló filmjét, majd Brenner Dominik az ifjúság nevében szólt a résztvevőkhöz. (Beszédét lentebb közöljük.)
Az esten közreműködött Kegye János pánsípművész, a Magyar Kultúra lovagja és Kémenes Örs, székely fiatalember, aki az Íme az én szeretett fiam című könyvből olvasott fel néhány Böjte Csaba gondolatot. Schön György, a HÁLÓ kulturális központ munkáját mutatta be kisfilm kíséretében a résztvevőknek.

Koltay Gábor, az est díszvendége influenza miatt nem tudott megjelenni az esten. A Vele történő találkozást egy későbbi időpontban pótoljuk.

Az államhatárok feletti összetartozásunkról

Brenner Dominik beszéde

Felvidék, Kárpátalja, Erdély (Partium, Bánság, Székelyföld), Délvidék, Őrvidék, Himnusz, Trikolór, Magyar, nemzet...

Trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján arra emlékezünk, amikor országunk bő 2/3-át elveszítettük. 64 vármegyéből még 20 sem maradt. A népek önrendelkezése jegyében több millió magyar testvérünk felett egyik pillanatról a másikra átemelték a határ. Családok szakadtak szét. Cél a magyarság megsemmisítése volt. De mi erősek voltunk, küzdöttünk, kitartottunk, és a mai mapig fent maradtunk. Azóta folyamatosan – sajnos a mai napig – valamilyen formában a magyar kisebbségeket, többféleképp próbálták, próbálják elnyomni. Csak az elnyomás intenzitása változik, maga az elnyomás nem! De hiába a próbálkozások…

A nemzeti összetartozás napja a 2010. évi VL. (45)-ös számú törvény szerint az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója június 4-e nemzeti emléknap Magyarországon a törvény elfogadásával az országgyűlés kinyilvánította a több állam fennhatósága alávetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Különleges. Ez Minket, magyarokat jelképez, az országunkat, gyökereinket egészen a lombokig, és a friss hajtásokig! Mi magyarok , határon innen és túl, éljünk bárhol a világon, a folyó, a patak, a csermely, az erek, ahogy szerteágaznak az országon, és azon túl, egy hatalmas családot, Nemzetünket, minket magyarokat és a kapcsolatunkat, az Összetartozásunkat mutatja! Tudjuk, hogy, amit jelképeznek, az a sok csoda, az a hatalmas erő, mind a Miénk, magyaroké! Ezen felül, amit belül okoz, azt a dobbanást, azt minden igazhitű magyar érzi bent! Könnyeket csal a szemünkbe. Ekkor dobbanhat minden magyar szív egyszerre, az összetartozás érzésével. És ez ma, itt van közöttünk 2020-ban is. Mind fizikai értelemben, mind lelki összetartozás jegyében, az összetartozás évében! Ez közösen mind a Miénk, minden magyar emberé!

Ha rátekintünk, a múltunk, jelenünk és a jövőnk, a Hősök, a történelmünk, Szent István országa, Boldogasszony kincse, és ezer más dolog jut eszünkbe róla! Minden igazhitű magyar szívében elindul egy bizonyos érzelem, egy bizsergés. Könnyünk csordul! Minden egyes alkalommal átéljük, mekkora hatalmas ereje van! Minden magyar embernek, lelkéből sugárzik ki, érzi, hogy mit jelent számára az Összetartozás. Azt, hogy több mint 1000 éve fennállunk, itt voltunk, vagyunk, és leszünk!

És most megéltük azt is, hogy 2020 az elmúlt esztendők legfontosabb éve. Hiszen 2020 a Nemzeti Összetartozás éve. Ez a Mi évünk, a magyarok éve. Most dobbanhat össze mind a 15 millió magyar szív. Együtt, közösen kitartóan egy erős nemzetet formálhatunk és nevelhetünk tovább nemzedékeken át. Közösen küzdünk, segítünk, fogjuk egymás kezét, lélekben, egyetértésben, és így a Jó Isten segítségével egy csodálatosabb jövőt építhetünk.

Mind nagyon szeretjük Hazánkat és mindent megtennénk érte. Mint testvér a testvérrel karöltve, küzdjünk az eljövendő időszakban is, hogy ismét naggyá tegyük Magyarországot. Mert ez mind a miénk, a mi országunk, a mi nemzetünk, és ezekért érdemes küzdeni, és harcolni. Történjen bármi, élünk vagy meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk! Mert akárhova vetett a sors, mi magyarok összetartozunk. Ne feledjük, „NEMZET NÉLKÜL NINCS JÖVŐNK!” Hajrá Magyarország!

A világ legszebb Parlamentjében erdélyi fejedelmek szobrai

A Budapesti Székely Kör 30 fős csoportja látogatást tett 2020. október 15-én a Dunaparton álló Országházban, majd a Szabad György Irodaházban található Tisza István Múzeumban. Remek idegenvezetőnk, Tótpál Ágnes elmondta: - Magyarország parlamentjének épületét - amit magyarul Országháznak hívunk - méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába.

A Dunaparti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége.

Az Országház a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye.

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak.

Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező - Steindl Imre - az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

A XIX. század végén, 17 éven át (1885–1902) épülő impozáns alkotás mára Magyarország és a főváros szimbólumává vált. Az építés ideje az ország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a kontinens első földalatti vasútját is ebben az időben adták át. Mindezek mellett a korszak legnagyobb hazai vállalkozásának mégis az Országház létrehozását tekinthetjük, ami önmagában is hatással volt a gazdaság fejlődésére. Az építésnél kifejezett szándék volt ugyanis, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni.

A munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással.

A Kupolacsarnokban található nagy magyar államférfiak között található Szent István és Szent László király, valamint a Budapesti Székely Kör szempontjából külön figyelmet szenteltünk négy erdélyi fejedelemnek: Báthory Istvánnak, Bocskai Istvánnak, Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek. De a nagy magyar történelmi személyiségek között fedezhettük fel Mátyás királyt is.

A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú – ami hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese –, legnagyobb szélessége 123 méter hosszú. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.
Az Országház külső homlokzatainak felújítását az Orbán-kormány kezdte meg, mely 2014-ben ért véget, díszkivilágítása 2012-2014 között megújult.

Az Új világ hajnalán - Tisza István

Az Országgyűlési Múzeum új időszaki kiállítása 2020. augusztus 31-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Az Új világ hajnalán – Tisza István című tárlat a XX. század egyik legjelentősebb magyar államférfiját mutatja be, akinek politikája már a kortársak között is vitákat generált.

Tisza István tragikus sorsa szimbolikusan is összefonódott az Osztrák-Magyar Monarchia végével. A kiállítás egy kétszeres miniszterelnök gondolkodásába enged betekintést.

Visegrád – Mátyás király nyomában

Corvin Mátyás király e helyen napfürdőzött, levegőzött és ebédelt a virágzó fák között

A Budapesti Székely Kör 37 fős csoportjának idei ötödik honismereti kirándulása - külön autóbusszal - Visegrádra vezetett 2020. október 28-án délelőtt. A történelmi város, a Dunakanyar szépsége, és kulturális öröksége lenyűgözött mindenkit.

Délelőtt a Fellegvárban jártunk, Tóth Béla felkért idegenvezető kíséretében, majd visegrádi honismereti kirándulásunkat a csodálatos panorámát nyújtó Hotel Silvanus Panoráma Éttermében folytattuk, ahol elfogyasztottuk ebédünket a napsütötte teraszon. Külön köszönet illeti Varga István Food and Beverage managert kedvességéért, odafigyeléséért, hogy csoportunk normál áron ebédelhetett e rangos étteremben. Köszönjük! Visegrádi honismereti kirándulásunkat délután a Királyi Palota, ma Mátyás király múzeum megtekintésével folytattuk, szintén idegenvezetőnk kíséretében.

Visegrád a Dunakanyar szívében elterülő város, Budapesttől 38 kilométerre északra, a Duna jobb partján helyezkedik el. Első írásos említése egy 1009-ben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először. Visegrád fontos stratégiai ponton épült, a Dunakanyar keleti bejáratánál, a Szentendre sziget csúcsánál, a folyamon átvezető rév fölé emelkedő dombon. Ezt a helyet már a rómaiak is megerősítették.

Visegrádot az élő középkor városának is szokták nevezni, itt található a Fellegvár, a Királyi palota és sok más történelmi emlék. A település mindig is központi szerepet töltött be a magyar történelembe. Többek között itt húzódott a római határvonal a limes, melynek az egyik legjobban megerősített körzete Visegrád volt.

Megjelent a BSZK prospektusa

Első alkalommal jelent meg marketing-anyagunk, így a Budapesti Székely Kör szétnyitható prospektusát hamarosan kézbe vehetik tagjaink, rendezvényeinket látogató barátaink.

Éves programjaink megvalósulását támogatta a Miniszterelnökség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Elnökünk Böjte Csaba ferences szerzetesről szóló könyvének megírását és a kötet kiadását Balog Zoltán miniszter úr támogatta. Köszönjük!

További részletes beszámolóink, fotókkal megtekinthetők a www.szekelykor.hu honlapunkon!

Adója 1% százalékát köszönettel fogadjuk:
19638933-1-42

Nagylelkű adományát a BSZK bankszámlaszámára utalhatja:
11712004-20113025

Köszönjük!

Budapest, 2021. január 27-én

Írta és összeállította:
Frigyesy Ágnes elnök
Budapesti Székely Kör

Az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni
és itthoni megőrzése, ápolása elsőrendű
feladata a Budapesti Székely Körnek!

Frigyesy Ágnes, a Budapesti Székely Kör
új elnökének beszéde

1988-ban, immár 31 éve a már érezhető változások előszelét megneszelve, Pozsgay Imre bátorítására, László Gyula, Vékás Domokos, Domokos Pál-Péter, Kovács Péter, Balás Gábor, id. Ferencz Vilmos, Domokos Jenő, Fábián János, Antal Ferenc, Zsigmond Balázs, Gecző István és még sokan mások, megalakították a Székely Kört.

A kezdeti időben a Kör a Budapesten és környékén élő székely származású állampolgárok közös egyesületeként működött. Budakeszi, Páty, Zsámbék, Telki, Biatorbágy, Budaörs, Dunavarsány és Budajenő akkor mintegy ötvenezer fős lakossága közül ezerötszázan csatlakoztak az egyesülethez.

A magyar hagyományoknak megfelelően 1990-ben Budakeszin, 1993-ban Budajenő-Telkin, 1995-ben Biatorbágyon, 2001-ben Pátyon alakult önálló egyesület. Ma már több szervezet önálló egyesületként működik.

Jelen pillanatban baráti kapcsolatban állunk az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) tizenegy tagszervezetével, illetve a Budapesti Székely Kör is tagja az EKOSZ-nak.

Egyesületünk a kultúra minden területével kapcsolatban áll, az anyaországon belül és határon túl. Az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzése, ápolása elsőrendű feladata a Budapesti Székely Körnek!

Csak néhány színművész, akik a BSZK-ban tevékenykedtek, tevékenykednek ma is: Ambrus András, Bánffy György, Bács Ferenc, Bitskey Tibor, Ferenczy Csongor, Raksányi Gellért, Bálint Márta, Jancsó Adrienne, Dózsa László, Kubik Anna, Sunyovszky Szilvia stb.

Néhány író-költő az együttműködők és tagok közül a teljesség igénye nélkül: Beke György, Kányádi Sándor, Méhes György, Pomogáts Béla, Sütő András, Szilágyi István, Tamás Menyhért és Kocsis István.

Előadó- és népművészeink: Ferencz Éva, Dévai Nagy Kamilla, Faragó Laura, Kóka Rozália, Petrás Mária, Kegye János, az Osztováta együttes stb.

Húsz év elteltével 2007-2008-ban a Budapesti Székely Kör megújult. A Gondviselésnek köszönhető, hogy 2007-ben az Erdélyország az én hazám fesztivál médiafőnökeként, melyre felkértek a szervezők, megismerkedtem Ferencz Vilmos, akkori elnökkel, akivel a haláláig együttműködve közösen dolgoztunk. Előbb, mint média-felelős, majd média-és program-felelősként. 2015 év elején indult be a sikeres és népszerű beszélgető műsorom, csak néhány név a sok művész közül: Takaró Mihály, Raffay Ernő, Koltay Gábor és Gergely, Papp Lajos és Bethlen Farkas, Csókay András, Ugron Béla, Török testvérek, Dévai Nagy Kamilla és persze Böjte Csaba ferencesrendi testvér, aki többször is volt vendégünk és akit hamarosan ismét várunk a Budapesti Székely Kör estjére.

Rendszeres fellépő művészeink között említem Kegye Jánost, Zoltáni Zsoltot, Takács Bence Ervint, a Jókai Mór Általános Iskola gyermekkórusát és sokan másokat.

Beszélgető-műsorainkat továbbfolytatjuk.

Vili nagy utazó volt, mint ahogy Apám is. Tehát támogatás függvényében szeretnénk majd rendszeres utazásokat szervezni Erdélybe, vagy olyan országokba, ahol erdélyi, székely gyökereinkre találhatunk. Hazai honismereti utazásainkat is folytatjuk majd. De a fokozatosság elve alapján építkezünk tovább! Májusban, júniusban és augusztusban is lesz egy-egy szép programunk. (Leányfalu - Szász István Tas orvos-író múzeum-otthonába látogatunk 2019 májusában, Verőcén megtekintjük a Wass Albert emlékmúzeumot júniusban, míg augusztus 11-én Gödöllőre, a Királyi Kastélyba utazunk.)

Jó kapcsolatban állunk a máréfalvi néptánccsoporttal, akik minden évben nyáron az anyaországban turnéznak. Budapesti útjuk alkalmával a Budapesti Székely Kör minden évben vendégül látja őket egy ebédre, cukrászdás süteményre - Kiss István régiségkereskedő támogató közreműködésével. Ezt a nemes hagyományunkat is folytatjuk, mint ahogy Böjte Csaba árváit, nehézsorsú gyermekeit is szeretnénk majd támogatni, egy-egy otthon meglátogatásakor.

Estünkön az új elnök mellett bemutatkoztak az elnökség tagjai: Horváth Zoltán György, Kolozsvári Gyöngyvér, Rébayné Burka Éva, Kozma Sándor, valamint honlaposunk Jónás Attila Szilveszter és Váli Anna fotósunk. Továbbá az ellenőrző bizottság tagjai: Dr. Rigóné Nádasdi Éva, Pilisi Erika és Gál Tibor.

A Budapesti Székely Kör tagsága: Régi tagjainknak lehetőségük lesz az est után megújítani tagviszonyukat. Aktív dolgozóknak 4000 Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak 2000 Ft az éves tagdíj. Aki még nem tagja a BSZK-nak, de érdeklődik a munkánk iránt, kérjük az est végén jelentkezzen! Felírjuk a nevét és a programjaink egyéves látogatása után, két BSZK ajánlóval, motivációs levél írásával léphet be közénk - az elnökség jóváhagyása után. Tagság elbírálása: évente egyszer lesz év végén/év elején.

A Budapesti Székely Kör tagjai a 2018. július 23-án elhunyt elnökükre, Ferencz Vilmosra tisztelettel emlékeznek!

Elhangzott 2019. április 10-én, a Budapesti Székely Kör új elnöke és új elnökségi tagjainak bemutatkozó estjén a Vármegye Galériában

Frigyesy Ágnes elnök életútja

• Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter
  (Elismerését Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek atyától kapta 2005-ben)
• Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetés tulajdonosa
  (2019. március 15-e óta)
• Kecskeméti Rózsahölgyek Társasága tagja
  (2011 augusztusa óta)

2018. december 20-a óta a Budapesti Székely Kör elnöke

Váli Anna felvétele

2018-ban újabb kötetén dolgozik, hisz 2001 óta önkéntes újságíró segítője Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekmentő missziós munkájának cikkeivel, fotóival, tudósításaival

2017-2019. Idén harmadik alkalommal készíti el - Balog Zoltán miniszter úr egyedi támogatásával - fotóiból összeállított, Zarándokvonattal a pünkösdi búcsúba című képes, tájékoztató imafüzetét, amit a Székely gyors-Csíksomlyó expressz össznemzeti zarándokvonaton utazók, mintegy 1000 fő ajándékba kapja.

2017. Karácsonyán - a GULAG Emlékév alkalmából - megjelent a Legyen meg a Te akaratod című kötete, üldözött magyar papi sorsokat mutat be kötetében: Harangozó Ferenc pápai prelátust, Mindszenty József bíboros, hercegprímást, Olofsson Placid bencés szerzetest és Balogh István tábori lelkész szenvedésekkel teli életútját

2017. Húsvétján - Balog Zoltán miniszter egyedi támogatásával - megjelent második kötete: Az Úr csodásan működik címmel, erdélyi magyar üldözött papi sorsokat mutat be kötetében: Ferencz Béla Ervin OFM, Bíró János Antal OFM, Tőkés István református lelkipászor, teológiai professzor életútját, sok családi fotóval ékesítve. A másfél év alatt több, mint 40 könyvbemutatót tartott Erdélyszerte, Budapesten és szülővárosában: Kecskeméten

2012 óta a Budapesti Székely Kör médiafelelőse, program-szervező, 2015 ősze óta önálló estjeinek műsorvezetője is, ahová jeles közéleti személyiségeket hív meg

2010. Csíkrákosi Árpádházi Magyar Szentek Napjai székely-magyar találkozó médiafőnöke - Kovács Annamária felkérésére

2009-ben a partiumi fiatalok felkérésére a Partiumi Híd Fesztivál médiafőnöke

2008-ban az Erdélyország az én hazám fesztivál sikeres médiafőnöke, 2014-ben ismét felkérik a médiafőnöki feladatok elvégzésére

2006 óta több internetes hírszolgálat tudósítója, köztük a hollandiai Mikes International rendszeres szerzője

2004-2005: Az Erdélyi gyökerű örmények havilapja főszerkesztője

2005 óta tudósító, interjú készítő: Nemzetőr, Kapu, Nyugati Magyarság, Erdélyi Napló, Szent Kereszt Magazin, Búvópatak stb.

2002-2005: tudósító és korrektor a Magyar Kurírnál, (Magyar Katolikus Püspöki Kar hírszolgálatánál)

1999-2001: Egyházi rovatvezető a Kis Újság című hetilapnál - az ökumené szellemében

1996-1998: Magyarországi Mindszenty Alapítvány és Magán Levéltár munkatársa - A Magyarországra hazatért Mindszenty hagyaték fotóanyagát elsőként rendezi

1994-ben a Lakitelek Alapítvány egyéves ösztöndíjban részesítette, amikor a német nyelvterületen élő (Németország, Ausztria, Svájc) emigráns magyarokkal készített interjú-sorozatot. Elkészülése után betörtek otthonába és elvitték a hangzó anyagokat.

1990-től több lap külső- és belső munkatársa: Kecskeméti Lapok, Új Magyarország, Világszövetség, Münchenben székelő Tollas Tibor nevéhez köthető Nemzetőr stb.

1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán megjelent Közép-Európa mozgásban című első interjúkötete az akkori politikai-, közéleti elit képviselőivel - Lezsák Sándor vezette MDF megbízásából

1984-1991: pedagógus, közben megjelennek első publikációi. Önszántából hagyta ott a pedagógus pályát és lépett az újságírói pályára

1984. Szakdolgozatát (Tanítóképző Főiskola - Kaposvár) Sütő András írói munkásságáról - jelesre - írta Homlokodnak gondjai, homlokomnak ráncai címmel. Sütő András, erdélyi magyar íróhoz - haláláig - nemes barátság kötötte